A neovaszkuláris időskori makuladegeneráció kialakulásában az angiogenezis kulcsfontosságú szerepet játszik. A neovaszkularizációért elsősorban a VEGF felelős, de más faktorok (Ang-1, Ang-2, növekedési faktorok) is részt vesznek a betegség létrejöttében. Az intravitreális VEGF-gátlók jelentős áttörést hoztak a kórkép ellátásában, a hosszú hatású készítményekkel pedig kedvezőbb betegségkontroll érhető el. Az alábbiakban a jelenleg elérhető VEGF-ellenes készítmények farmakokinetikai tulajdonságait és klinikai eredményeit, valamint a hosszú távú betegségkontroll lehetőségeit mutatjuk be.
International Journal of Molecular Sciences, 2024. április
Az összes humán rosszindulatú daganat 0,49%-a neuroendokrin tumor (NET). Ezek kétharmada a gasztrointesztinális traktusban keletkezik, a pancreast és a hepatobiliáris rendszert is beleértve. (A hepatobiliáris rendszer neuroendokrin daganataira csekély incidenciájuk miatt ebben az összefoglalóban nem térünk ki.) Az elmúlt két évtizedben tapasztalt incidencianövekedés részben a diagnosztikai lehetőségek fejlődésére vezethető vissza. A nómenklatúrában egyre inkább háttérbe szorul az eddig szokásos ontogenetikus felosztás (előbélből, középbélből és utóbélből eredő daganatok), előnyben részesítjük a szervhez kötődő csoportosítást.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.