Az ERBB2 mutációt hordozó NSCLC terápiájában mutatkozott ígéretes gyógyszerjelöltnek a szevabertinib.

A PDIA1 és PDIA5 enzimek gátlása az AR destabilizációjához és proteolitikus lebomlásához vezet, ez pedig apoptózist indukál a tumorsejtekben.

A gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) gyakori, krónikus emésztő­rendszeri kórkép, amely jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét, és egyre növekvő közegészségügyi problémát jelent. A típusos és atípusos tünetekkel járó GERD-nek különböző klinikai megjelenési formái létez­nek, és olyan szövődményekkel járhat, mint az erozív oesophagitis vagy a Barrett-nyelőcső. A közlemény átfogó képet nyújt a GERD etiológiájáról, kockázati tényezőiről és patofiziológiájáról, valamint bemutatja a diag­nosztikai nehézségeket és a kezelési lehetőségeket.

A nem kissejtes tüdőrák esetén mind a korai, mind a loká­lisan kiterjedt, mind pedig az előrehaladott stádiumokban kulcsszerepet játszik a szisztémás kezelés, ezen belül az immunterápia. Míg a neoadjuváns kemoterápia immunterá­piával történő kiegészítésének hatékonyságát egyre több adat támasztja alá, a célzott terápiáknak ebben az indikációban még nincs evidenciaértékű helye. A nem onkogénaddiktív esetekben a klinikai vizsgálatok eredményei alapján az adju­váns immunellenőrzőpont-gátló kezelésnek helye van a kli­nikai gyakorlatban. Több vizsgálat zárult pozitív eredménnyel a perioperatív immunterápia tekintetében is. Jelenleg a sze­mélyre szabott döntési folyamatban az onkoteam szerepe alapvető. Lokálisan kiterjedt esetekben a radiokemoterápia után alkalmazott immunkezelés szintén evidencia. Nem onkogénaddiktív metasztatikus nem kissejtes tüdőrákban az immunterápia helye jól meghatározott, mind monoterápia, mind pedig immun+kemoterápia kombinációja tekintetében. Kissejtes tüdőrákban is előrelépés tapasztalható limitált és extenzív stádiumban is. Extenzív stádium esetén PD-L1- gátlók platinabázisú kemoterápiához való hozzáadása ma már a standard of care. Újabb vizsgálat (ADRIATIC) jelentős túlélési előnyt jelez limitált betegség fennállásakor a radio­kemoterápia után adott immunterápia alkalmazásával. Magy Onkol 69:443-449, 2025

Gyógyszeres úton blokkolható a lupus egyik legjelentősebb genetikai rizikófaktora, az immunrendszert túlaktiváló PTPN22 gén.

Mind az immunmemória kialakulása, mind a T-sejtek célba jutása szempontjából kulcsfontosságú a fehérje megfelelő működése.

Egy szelektív IRE1α kináz inhibitor képes hatékonyan meggátolni a tüdőszövetekben bekövetkező hegesedést.

CRATER névre keresztelték a kutatók azokat a most felfedezett immunológiai gócpontokat, amelyek létfontosságúak a tumorok elleni sikeres küzdelemben.

Egy “lab-on-a-chip” típusú megoldás a mikroglia mechanobiológiai tulajdonságainak megváltozása alapján követi nyomon a progressziót.

Egy újonnan kidolgozott módszer nagyságrendekkel csökkenti a CAR-T sejtek tenyésztéséhez szükséges erőforrásigényt.