A jövő vakcinái nemcsak a súlyos betegséget előzik meg, hanem már a legkorábbi szakaszban képesek megállítani a vírus terjedését.

A CHL1‑pozitív fibroblasztok egészséges tüdőben nem fordulnak elő, így potenciális terápiás célpontot jelenthetnek.

A Nano-ERASER polimer nanogélrendszer a PTBP1 nevű fehérje lebontásán keresztül gyógyító hatású terápia lehet.

Bár a GLP-1-alapú gyógyszerek forradalmasították az elhízás kezelését, az étrend összetétele önmagában is képes klinikailag releváns előnyöket biztosítani.

A megközelítés általánosan alkalmazható lehet újonnan megjelenő vírusok elleni gyors oltóanyag-fejlesztésekhez.

A plazmafehérjékből származó sejtspecifikus öregedési órák több szervrendszerre kiterjedő kockázatbecslést tehetnek lehetővé.

A fejlesztés lehetőséget teremthet arra, hogy amputált betegek visszanyerjék a tapintás élményét a protézisükön keresztül.

Élő szervezetek vizsgálata kellett a progranulin és a JAK2/STAT3 jelátviteli útvonal együttes működésének feltáráshoz.

Az eszköz képes érzékelni a környezetben jelen lévő mérgező gázokat vagy vízben található nehézfémeket és rezgéssel figyelmezteti viselőjét.

Az új dendritikussejt‑vakcina a SARS‑CoV‑2 révén kialakult antivirális immunmemóriát használja fel a daganatok elleni immunválasz felerősítésére.