A szív gyors mozgása miatt a CT hosszú ideig alig játszott szerepet a kardiális képalkotásban. Az utóbbi mintegy 20 évben azonban a speciális, csúcskate­góriás CT-rendszerek elismerésre méltó minőségű és nagy információértékű kardiális képalkotást tesznek lehetővé. A cikk a CT kardiológiai diagnoszti­kában való alkalmazásának előfeltételeit és területeit ismerteti, kiemelve a speciális előnyöket és a korlátokat is.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség és a kardiovaszkuláris betegségek etiológiai háttere jelentős részben közös.

Bár a krónikus obstruktív tüdőbetegséget légúti megbetegedésnek tekintik, szisztémás manifesztációi fokozott morbiditással és mortalitással járnak. Korábban úgy vélték, hogy komorbiditások csak a betegség késői stádiumaiban jelentkeznek, az utóbbi évek kutatásai rávilágítottak, hogy már enyhe hörgőszűkületet is kísérhetnek komorbiditások. A lehetséges komorbiditások körének meghatározása alapvető jelentőségű a terápiás döntések meghozatalakor, illetve a kórjóslat előrejelzéséhez. (Health Sci Rep. 2022;5:e586.)

Bár az intracoronariás képalkotás módszereinek (intravascularis ultrahang, optikai koherencia tomográfia) alkalmazási területeiről még nem alakult ki széles körű egyetértés, előnyeik az akut coronaria-szindróma terápiájának megválasztásában, kockázatának megítélésében és a coronaria-interven­ciók eredményének javításában jól dokumentálhatók.

Az egészséges populációt érintő állapotfelmérésekkel, a kockázati tényezők felmérésével, a megfelelő korai intézkedésekkel látványosan csökkenthet­nénk a kardiovaszkuláris betegségekkel összefüggő terheket. 

Az atherosclerosis az érrendszer egészét érintő szisztémás megbetege­dés. Fontos, hogy a diagnózis felállítása korai stádiumban, nem invazív módszerekkel történjen. A perifériás erek elmeszesedésének kimutatása színkódolt duplex ultrahangvizsgálattal történik. A cikk a CT-angiográfia, az MR-angiográfia és a digitális szubtrakciós angiográfia indikációs terü­leteit is ismerteti.

A tünetekben megnyilvánuló krónikus mezenteriális ischaemia (CMI) viszonylag ritka, és hátterében szinte sosem egyetlen artéria szűkülete áll. A tünetmentes (elsősorban a truncus coeliacus szűkületéből adódó) CMI prevalenciája felnőttek között 14-15%. A tünetekben megnyilvá­nuló CMI, különösen a több eret érintő betegség választandó kezelése a revaszkularizáció, legtöbbször endovaszkuláris eljárással. A terápia alap­ja az életmód-változtatás és a sztatinokkal, acetil-szalicilsavval végzett kockázatcsökkentés.

A hypertriglyceridaemia az európai felnőtt populáció mintegy harmadát érin­ti. A trigliceridszint változása hatással van az egyéb lipoproteinszintek alaku­lására, így módosul az LDL összetétele, nő a kicsi, denz, oxidációra hajlamos LDL-részecskék száma, csökken a védő hatású HDL szérumkoncentrációja. Ez a hatás felveti a trigliceridek jelentőségét a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában és progressziójában. Korábbi nagy, prospektív, randomizált, kettős vak tanulmányok nem igazolták azt, hogy a trigliceridek szintjének csökkentése javítaná a primer klinikai végpontot, de a magas trigliceridszint egyéb kardiovaszkuláris rizikófaktorokra gyakorolt hatása felveti annak le­hetőségét, hogy az 1,7 mmol/l fölötti trigliceridértékű egyének az életmód-terápia sikertelensége esetén gyógyszeres kezelésben részesüljenek.

Az alábbi írás fő tanulsága, hogy a rendelkezésünkre álló modern vizsgá­lati módszerek mellett ne tétovázzunk igénybe venni olyan segítséget is, amely talán napjaink tankönyveiben nem is található meg. A fél- és kétoldali cimparánc, az időskori vagy magas koleszterinszintre utaló szaruhártyaív (arcus senilis) és az ezekhez hasonló sokféle „jövendölő jel” igénybevétele segítheti munkánkat. Ha felfigyelünk rájuk, ha ismerjük a jelentésüket.

Világszerte az egyik legjobban szervezett szűrővizsgálat az emlőrák-prevenció. Most kiderült, hogy a mammográfiás képen megjelenő kalcium a koszorúerek elmeszesedését is valószínűbbé teszi.