Korunk népbetegsége a stressz, így igen gyakoriak az ezzel együtt járó problémák, a szorongás, az alvászavar, illetve a vegetatív idegrendszer zavarainak következményei (kardiovaszkuláris problémák, krónikus fájda­lom, hormonzavarok stb.). Nem véletlen, hogy a benzodiazepinek napjaink legelterjedtebb gyógyszerei közé tartoznak, elsősorban nyugtató és altató hatásuk miatt.

Az ötvenes évek lelkes – és ígéretes – szakmai vizsgálódásai után a klas­szikus pszichedelikumok a hatvanas években kikerültek az utcára, és kö­zel négy évtizedig ott is maradtak. A kétezres évek elején megindult ún. „pszichedelikus reneszánsz” eleinte az illegális használatot érintette, de hamarosan neves egyetemek és kutatóhelyek újra vizsgálataik fókuszába helyezték ezeket az ellentmondásos vegyületeket. A közlemény röviden áttekinti a pszichedelikumok történetét, hatásmechanizmusát és terápiás lehetőségeit.

Az SM diagnózissal centrumba utalt kb. 46 000 spanyol beteg közül kevesebb, mint 3000 esetében volt téves a diagnózis. 

Gyorsan és elvonási tünetek nélkül hat súlyos depresszióban a pszilocibin egyszeri adagolása egy fázis II. vizsgálat eredményei szerint.

Az ateroszklerotikus érbetegségben szenvedő betegnek komplex, bizonyí­tékokon alapuló terápiában kell részesülnie, amelybe beletartozik az élet­módváltás, thrombocyta-aggregáció-gátló készítmény és sztatin szedése, a vérnyomáscsökkentő terápia és a dohányzásról leszoktató tanácsadás. Az életükben már legalább 100 cigarettát elszívott 65–75 éves férfiaknál a hasi aorta aneurysma egyszeri ultrahangszűrése ajánlott, viszont nem támaszt­ják alá bizonyítékok a szűrés hatékonyságát a nyaki verőeret, a veseartériákat és az alsó végtagi perifériás ereket érintő megbetegedések esetében. Előrehaladott érbetegségben szenvedő betegeknél a revaszkularizáció csökkenti a kedvezőtlen kimenetel és a mortalitás kockázatát.

Brit kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy nincs bizonyíték mely szerint a depresszió a szerotonin alacsony szintje, vagy csökkent aktivitása miatt következne be.

A cholestasis a várandósság alatt előforduló leggyakoribb májbetegség, ami általában a terhesség második trimeszterének végén vagy a harmadik trimeszter elején alakul ki, és a szülés után 4–6 héttel spontán megszűnik. Az epepangás az anyai szervezetben – a kellemetlen viszketésen kívül – sú­lyosabb következményekkel nem jár, ezzel szemben a potenciális magzati szövődmények spektruma széles, a meconiumos magzatvíztől a koraszü­lésen át a váratlan méhen belüli elhalásig terjedhet.

Egy kiterjedt kanadai tanulmány szerint 2020 májusa és decembere között az autista gyermekek több mint felénél észlelték a mentális egészség pandémiával összefüggő hanyatlását.

A vénás thromboemboliák (akut mélyvéna-thrombosis és/vagy akut pulmonalis embolia) gyakori megbetegedések, népbetegségnek tekinthetők. E két betegség hátterében a legfontosabb rizikófaktorok a veleszületett vagy szerzett thrombophiliák. A közlemény a veleszületett és szerzett thrombophiliákat mint a VTE legfontosabb kockázati tényezőit tárgyalja.

A háborús traumák feldolgozásában a traumafeldolgozás háromfázisú mo­delljét követjük, mely stabilizációs szakaszból, a traumával való konfron­táció szakaszából és végül az integráció szakaszából áll. A túlélőkkel való munka során mindig figyelembe kell vennünk az egyén felkészültségét és pszichés toleranciáját.