A mindennapi gyakorlatban valamilyen (többnyire légúti) vírusfertőzés miatt keresik fel orvosukat a betegek. Ennek egyik oka az, hogy a (több­nyire cseppfertőzéssel terjedő) vírusos eredetű betegségeknek nagyon magas a kontagiozitási indexük, másrészt több olyan állapot is van, amikor csökken a szervezet immunitása. Részleges immundefektus van csecsemő-, kisded-, valamint időskorban, tartós, erős fizikai igénybevétel (pl. élspor­tolóknál) és súlyos vírusfertőzések után.¹

Az édesítőszerek élelmiszerekben való felhasználása tudományos alapon kialakított szabályok szerint történhet, mégpedig csak olyan esetekben, amikor a felhasználás technológiailag indokolt, és a fogyasztó érdekét szol­gálja, ahhoz az élelmiszerhez és olyan mennyiségben, amelyre engedély van.

A masztitisz leggyakoribb formája a laktációs masztitisz, mely általában a szülést követő első 3 hónapban alakul ki. A diagnózis a klinikum alapján felállítható. Immunszupprimált betegnél, terápiarezisztens vagy recidiváló esetekben ultrahang vizsgálat javasolt tályog kizárása céljából. A legtöbb esetben elégséges a konzervatív kezelés, amennyiben azonban a tünetek nem javulnak, szűkspektrumú antibiotikus terápia javasolható az anyatej tenyésztése alapján. A masztitisz kockázatát emeli a tejtermelés túlstimulá­lása és az agresszív emlőmasszázs okozta szöveti trauma. „Kiürítés” célzatú túletetés, a tejszívó eszközök túlzott használata az emlő „kiürítése” céljából, a melegítés és az emlőmasszázs sem javasolt. A legjobb megelőzés a jó laktációs technika, a fiziológiás szoptatás.

Az RSV-fertőzés elleni oltások 75%-kal csökkentik a hospitalizáció kockázatát a 60 év felettieknél.

Az immunrendszer többi részét érintetlenül hagyó módszer egyetlen fehérje blokkolásán alapul.

A tuberkulózis (tbc) vagy gümőkór egy bakteriális eredetű fertőző betegség, amely leggyakrabban a tüdőkben jelentkezik, de más szervek is érintettek lehetnek, például a vesék, a csontok, az agy vagy a bőr.

A közösségben szerzett tüdőgyulladás napjainkban is igen gyakori és veze­tő haláloki tényezőként szerepel világszerte. Emiatt a kórkép morbiditási és mortalitási mutatóinak globális szintű csökkentése nagy jelentőséggel bír. Ennek alappillérei a hatékonyan működő prevenciós programok, a gyors és szenzitív diagnosztika, valamint az adekvát empirikus antibiotikum ajánlások.

A nirszevimab egyetlen intramuszkuláris dózisa csökkenti az RSV miatti kórházi kezelés valószínűségét az átlagos kockázatú csecsemőknél az első életévben.

Az SMA a figyelem középpontjába került az elmúlt években a genetikai hát­terének feltárása, a genetikai alapú terápiás lehetőségek és az újszülöttkori szűrés bevezetése következtében, melyek új távlatokat nyitottak és új ki­hívásokat is hoztak az SMA gondozásában részt vevők, a társszakmák és a háziorvosok számára is. Az SMA ellátásában a terápiás eredmény maxima­lizálása csak a személyre szabott, komplex gondozással biztosítható, mely multidiszciplináris ellátást és holisztikus szemléletet igényel.

A neuromuscularis betegségek csoportja számos herediter és szerzett kór­képet foglal magában. A diagnosztika során az elektrofiziológiai vizsgálatok segítségével különíthetők el a miogén és neurogén eredetű károsodások. A fizikális vizsgálat elengedhetetlen a tünetek eloszlásának leírásához, azaz a fenotípus azonosításához. Minden esetben szükséges a szerzett kórké­pek kizárása. A neuromuscularis betegségek többségénél új generációs genetikai vizsgálatok segítenek a heterogén genetikai háttér feltárásá­ban, azonban ezek nem minden betegség esetén alkalmasak az eltérések kimutatására.