Méhnyak-neoplázia: megfigyelés vagy kimetszés?
Egy dániai kohorsz vizsgálat szerint nem befolyásolta a kedvezőtlen terhességi kimenetelek kockázatát, hogy a méhnyak neopláziát kimetszéssel vagy csak aktív megfigyeléssel kezelték.
A 2. fokú méhnyak-intraepiteliális neopláziában (CIN2) szenvedő nők körében a CIN2 aktív megfigyelése nem járt együtt a terhességi magas vérnyomásos rendellenességek, a terhességi korhoz képest kis súlyú csecsemő születése, valamint a következő terhességben kialakuló terhességi cukorbetegség magasabb kockázatával, a transzformációs zóna azonnali kacs konizációval (LLETZ) történő ellátásához képest.
Betegek és módszer
Kirstine Kold Katholm (Godstrup Hospital, Herning, Dánia) öt dán nyilvántartás adatai alapján kohorsz-vizsgálatot végeztek, hogy összehasonlítsák a kedvezőtlen terhességi kimenetelek kockázatát azok között a nők között, akik a CIN2 miatt aktív megfigyelés alatt álltak és azok között akik elváltozását azonnali LLETZ-el kezelték.
A kutatók 10 537, 18–40 év közötti nőt vontak be a vizsgálatba, akiknél 1998 és 2018 között először diagnosztizáltak CIN2-t, és akik később egy gyermekes szüléstek.
A CIN2-diagnózistól számított 10 hónapon belül a nőket két csoportba sorolták: az egyik csoportba az aktív megfigyelés alatt állók (n = 4430) kerültek – akiknél citológiai és/vagy biopszia-követés történt –, míg a másikba azok, akiknél azonnali LLETZ-kezelést végeztek (n = 6107).
Az aktív megfigyelés alatt álló nőket további 2 csoportra osztották, az első csoportba azok kerültek, akiknél a követés alatt nem történt LLETZ beavatkozás, a másikba azok kerültek, akik a megfigyelési időszakot követő 2 éven belül késleltetett LLETZ-beavatkozáson estek át.
A vizsgált kimenetelek a terhességi magas vérnyomásos rendellenességek, a terhességi korhoz képest kis súlyú csecsemő születése, valamint a terhességi cukorbetegség voltak, amelyeket a dán egészségügyi nyilvántartásokban szereplő szabványosított diagnosztikai kódok alapján azonosítottak.
Összességében a CIN2-es nők 5,2%-ánál alakult ki terhességi magas vérnyomásos rendellenesség, 3,6%-uknál született a terhességi korhoz képest kis súlyú csecsemő, 3,0%-uknál pedig terhességi cukorbetegség alakult ki.
A terhességi magas vérnyomásos rendellenességgel küzdő nők közül 2,1%-nál terhességi magas vérnyomást, 3,5%-nál pedig preeclampsiát vagy eclampsiát diagnosztizáltak.
A potenciális zavaró tényezők kiigazítása után a terhességi magas vérnyomásos rendellenességek (kiigazított kockázati arány [aRR], 1,08), a terhességi korhoz képest kis súlyú csecsemő születése (aRR, 0,94) és a terhességi cukorbetegség (aRR, 0,92) kockázata az aktív megfigyelés és az LLETZ-csoportok között hasonló volt.
Mindhárom kedvezőtlen terhességi kimenetel kockázata hasonló volt, függetlenül attól, hogy a nők az aktív megfigyelést LLETZ nélkül fejezték-e be, vagy késleltetett LLETZ-beavatkozáson estek át az aktív megfigyelési időszak alatt.
„A CIN2-es nők kedvezőtlen terhességi kimeneteleinek kockázata nem függ a klinikai kezelés módjától. A CIN2-es, reproduktív korú nők számára nyújtott klinikai tanácsadás során azonban fontos figyelembe venni a további kockázatokat és előnyöket is” – írták a szerzők az Acta Obstetricia et Gynecologica Scandinavica- ban július 1-jén megjelent tanulmányukban.
A CIN2-diagnózis téves besorolásának kockázata nem zárható ki. A vizsgálat eredményei a nemzeti nyilvántartásokban szereplő szabványosított diagnosztikai kódok érvényességén alapultak, ami információs torzítást okozhatott. A kockázati tényezőkre – beleértve a társadalmi-gazdasági státuszt és a társbetegségeket – vonatkozó adatok nem álltak rendelkezésre.
Forrás:
Katholm KK, Eriksen LK, Lycke KD, et al. Active surveillance of cervical intraepithelial neoplasia and adverse pregnancy outcomes: A register-based cohort study. Acta Obstet Gynecol Scand. 2026; 00: 1-7. doi:10.1111/aogs.70304
