Az Oncoformer nevű eszköz egészségügyi adatokból és mellkasröntgen‑felvételekből tanul.

Az új modell az élettani adatokat bőrre helyezett, nem invazív szenzorokból származó jelek alapján értékeli.

Az új osztályozás olyan átfogó szemléletet kínál, amely segít megérteni, hogyan kerülik el a daganatok az immunrendszer támadását.

A colitis ulcerosa kezelésére számos igen hatékony gyógyszercsoporttal rendelkezünk, de nem tudjuk, melyik a legalkalmasabb a gyors tünetcsillapításra.

 A modern orvoslás talán legdinamikusabban fejlődő területe a biomarkerek kutatása és ezek klinikai alkal­mazása. A technológiai fejlődés mellett ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy egy laboratóriumi eltérés önmagában nem jelent diagnózist, betegséget, mivel a beteg klinikai és egyéb leleteivel együtt kell értékelnünk ezt. Egy biomarker igazi értékét, analitikai megbízhatóságát és kli­nikai validitását elsősorban az határozza meg, hogy használatával tudjuk-e javítani a klinikai döntéshozatalt és a beteg ellátá­sának eredményességét.

A kardiovaszkuláris és a pulmonológiai betegségek közötti kapcsolat komp­lex és több szinten érvényesülő kölcsönhatásokon alapul. A szisztémás gyulladás, az oxidatív stressz, a hypoxia és az endotéldiszfunkció közös patofiziológiai tengelyt alkotnak, mindkét szervrendszer károsodásához hozzájárulva.¹ A biomarkerek alkalmazása lehetővé teszi ezen folyama­tok kvantitatív értékelését, ezáltal javítva a diagnosztikai pontosságot, a rizikóstratifikációt, és segítve a terápiás döntéshozatalt. Jelen közlemény célja a kardiopulmonológiai biomarkerek részletes, integrált áttekintése, beleértve a klasszikus és új molekuláris markereket, valamint azok klinikai jelentőségét és jövőbeli perspektíváit.

Az ATLAS egy egységes módszertanra épülő, interaktív adatvizualizációs platform, amely a NEAK és a KSH valóélet-adataira támaszkodva mutatja be a szívelégtelenség és a COPD hazai epidemiológiáját és ellátási mintázatait. Standardizált definíciók és arányszámok mentén teszi összehasonlíthatóvá a prevalenciát, mortalitást, gyógyszerkiváltást, szakellátási igénybevételt és orvosi beavatkozásokat területi, nem és korcsoport szerinti bontásban, támogatva a hipotézisalkotást és az egészségügyi döntéshozatalt.

Az AI biztonságosan integrálható a mindennapi klinikai munkába anélkül, hogy csökkentené az orvosok autonómiáját vagy a betegek bizalmát.

A kardiovaszkuláris kockázat jelenlegi becslése elsősorban a klasszikus rizikótényezőkön alapuló klinikai pontszámokra támaszkodik, ezek azon­ban csak mérsékelt pontossággal képesek megkülönböztetni a magas és alacsony kockázatú egyéneket. Az utóbbi években egyre nagyobb figyel­met kapott a koszorúér-meszesedés mértékét jelző koronáriakalcium-pontszám (CACS) és a koszorúér-CT-angiográfia (CCTA). Jelen közlemény célja, hogy összefoglalja a CACS alkalmazását a lipidszintcsökkentő és a trombocitaaggregáció-gátló terápiák során, továbbá megvizsgálja an­nak lehetőségét, hogy a CCTA a plakkterhelés és a plakkfenotípus részletes jellemzésével miként járulhat hozzá az ateroszklerózis elleni kezelések hatékonyságának monitorozásához.

Egy szisztematikus irodalmi áttekintés eredményei szerint gyakori a gyógyszerek aluldozírozása ADHD kezelésében.