Az obezitás a gasztroenterológus szemszögéből két okból lényeges. Egyrészt rizikótényezőként befolyásolja számos emésztőszervrendszeri benignus és malignus betegség kialakulását, rontja azok prognózisát és a kezelésre adott választ, ezért kihívás a mindennapokban a szakellátás so­rán. Másfelől a gasztroenterológus az egyre szélesebb körben elérhető en­doszkópos bariátriai módszereknek köszönhetően is részt vehet a testsúly­csökkentő kezelésben, a sebészi bariátriai eljárások alternatíváját kínálva.

Egy török kutatócsoport összefüggést mutatott ki a krónikus fülzúgás és a depresszív-szorongásos tünetek kialakulásának kockázata között.

Egyetlen adag dimetiltriptamin is jelentősen csökkentette a depressziós tüneteket egy kis elemszámú vizsgálatban.

A stimulánsok eddigi elképzeléseinkkel szemben nem a koncentrálóképességet növelik, hanem az éberségért és jutalmazásért felelős agyi központokat aktiválják.

A tiazid és tiazidszerű diuretikumok régóta a magasvérnyomás-betegség kezelésének alapját képezik, utóbbi csoport esetében pedig számos nagy klinikai vizsgálat igazolta morbiditást és mortalitást csökkentő hatásukat (ALLHAT, PATS, HYVET). Ugyanakkor a tiazid diuretikumok esetében ismer­tek a kedvezőtlen metabolikus hatások: többek között a hiperlipidémia, az inzulinrezisztencia, a hiperglikémia és az újonnan kialakuló diabétesz kockázatát növelhetik. Mivel a kedvezőtlen hatások dózisfüggő módon jelentkezhetnek, ezért az ilyen gyógyszereket elsősorban alacsony dózis­ban alkalmazzák.

 2003 és 2023 közötti forrásokból készült szisztematikus irodalmi áttekin­tés és metaanalízis vizsgálta a 19 év alatti gyermekpopulációban az élő, attenuált (LAIV) és az inaktivált (IIV) vírust tartalmazó influenzavakcinák abszolút és relatív hatásosságát. 109 tanulmány alapján mindkét vakcina körülbelül 50%-os abszolút hatásosságot mutatott, összességében a két vakcina hatásossága a gyermekpopulációban nagyrészt ekvivalensnek tekinthető.

Naponta egyszer, szájon át szedhető a zoliflodacin hatóanyagú készítmény, amely jelenleg FDA engedélyezésre vár.

A vankomicin továbbfejlesztett változata, az EVG7 hozhat áttörést a C. difficile okozta bélfertőzések leküzdésében.

A gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) gyakori, krónikus emésztő­rendszeri kórkép, amely jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét, és egyre növekvő közegészségügyi problémát jelent. A típusos és atípusos tünetekkel járó GERD-nek különböző klinikai megjelenési formái létez­nek, és olyan szövődményekkel járhat, mint az erozív oesophagitis vagy a Barrett-nyelőcső. A közlemény átfogó képet nyújt a GERD etiológiájáról, kockázati tényezőiről és patofiziológiájáról, valamint bemutatja a diag­nosztikai nehézségeket és a kezelési lehetőségeket.

Egy vizsgálat eredményei szerint a szokásos háromszori adaghoz képest ugyanolyan hatásos az egyszeri BPG-adagolás a szifilisz terápiájában.