EVG7 a Clostridioles difficile elleni küzdelemben
A vankomicin továbbfejlesztett változata, az EVG7 hozhat áttörést a C. difficile okozta bélfertőzések leküzdésében.
A Nature Communications folyóiratban október 10-én jelent meg a Leiden University kutatóinak tanulmánya, amely szerint egy EVG7 nevű új antibiotikum ígéretes terápiás alternatívát kínál a Clostridioides difficile okozta enterális fertőzések kezelésében. A közelmúltban publikált kutatás eredményei szerint az EVG7 már alacsony dózisban is képes hatékonyan eliminálni a patogén baktériumot, miközben jelentősen csökkenti a fertőzés kiújulásának kockázatát – ez utóbbi a jelenleg alkalmazott antibiotikumok egyik legnagyobb kihívása.
A C. difficile egy opportunista bélpatogén, amely különösen idős vagy legyengült immunrendszerű betegek esetében okozhat súlyos, toxinmediált hasmenést. A fertőzés gyakran recidivál, mivel a baktérium spórái képesek túlélni az antibiotikumos kezelést, és később újra kolonizálhatják a béltraktust. A jelenleg alkalmazott terápiák, például a vankomicin, nem mindig akadályozzák meg ezt a folyamatot, különösen akkor, ha a kezelés során a bélflóra jelentős része károsodik.
Az EVG7 az ismert vankomicin molekula módosított, fokozott hatékonyságú változata, amelyet Nathaniel Martin professzor vezetésével fejlesztettek ki. A preklinikai vizsgálatok során Elma Mons és kutatócsoportja egérmodelleken tesztelte az EVG7 hatását, és azt tapasztalták, hogy az alacsony dózisban alkalmazott készítmény nemcsak hatékonyabban pusztította el a C. difficile baktériumokat, hanem a fertőzés kiújulásának esélyét is jelentősen csökkentette. Érdekesség, hogy sem a vankomicin alacsony dózisa, sem az EVG7 magasabb koncentrációja nem produkált hasonló eredményt, így az optimális hatás az alacsony EVG7 adagolással volt elérhető.
A hatásmechanizmus pontosabb megértése érdekében a kutatók a kezelt állatok mikrobiomját is elemezték. Az alacsony dózisú EVG7-tel kezelt egerek bélflórájában szignifikánsan magasabb arányban maradtak meg a Lachnospiraceae családba tartozó, protektív hatású baktériumok, amelyek szerepet játszanak a C. difficile kolonizációjának gátlásában. Ez a megfigyelés alátámasztja azt az egyre szélesebb körben elfogadott klinikai szemléletet, miszerint az antibiotikumos kezelések során törekedni kell a mikrobiom integritásának megőrzésére, mivel a hasznos baktériumok jelenléte kulcsfontosságú a patogének elleni természetes védekezésben.
A rezisztencia kialakulásának kockázata szintén kiemelt szempont az új antibiotikumok fejlesztésénél. Elméletileg az alacsony dózisú antibiotikumos kezelés elősegítheti a rezisztens törzsek kialakulását, ha a baktériumok nem pusztulnak el teljesen, hanem csak szubletális stressznek vannak kitéve. Az EVG7 esetében azonban még az alacsony dózis is elegendőnek bizonyult a C. difficile teljes eradikációjához, és a molekula szerkezeti sajátosságai miatt kevésbé hajlamos a rezisztencia indukálására.
A kutatócsoport jelenleg a fejlesztés következő fázisára készül, amely magában foglalja a toxicitási vizsgálatokat és a humán klinikai tesztek előkészítését. Elma Mons hangsúlyozta, hogy ehhez megfelelő finanszírozásra van szükség, ami az antibiotikumok esetében különösen nehéz, mivel a gyógyszeripari befektetők általában alacsonyabb megtérülést várnak, mint például az onkológiai készítmények esetében. Ennek ellenére a kutatók bíznak abban, hogy az EVG7 hosszú távon a C. difficile elleni terápiás protokollok élvonalába kerülhet, különösen annak fényében, hogy a fertőzés kiújulása nemcsak klinikailag, hanem gazdaságilag is jelentős terhet ró az egészségügyi rendszerekre.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
‘Super antibiotic' keeps dangerous gut bacterium under control with a low dose
Irodalmi hivatkozás:
Elma Mons et al, Experimental glycopeptide antibiotic EVG7 prevents recurrent Clostridioides difficile infection by sparing members of the Lachnospiraceae family, Nature Communications (2025). DOI: 10.1038/s41467-025-64067-w
