Az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az intersticiális tüdőbetegségek és a tüdőrák olyan kórállapotok, melyeket változó prog­resszió jellemez. Egyes betegek hosszabb tünetmentes periódusokat élnek meg, míg másoknál akut exacerbációk fordulnak elő. A gyógyszereket a be­tegek légzésfunkciójához, az aktuális egészségi állapotukhoz és a fizikális változásokhoz szükséges igazítani. A legmodernebb digitális technoló­giák alkalmazása a pulmonológiai rehabilitáció során nagyon izgalmas és új lehetőségeket kínál a konkrét betegségek kezelésében, a terápia személyreszabhatóságában, a betegcompliance növelésében a minden­napi tevékenységek közben keletkezett, valós idejű adatok gyűjtése által. A telemedicina, telerehabilitáció és az intelligens eszközök használata fenn­tartható megoldást jelenthet a légzőszervi megbetegedések világszerte növekvő terhének csökkentése érdekében.

Sokféle pszichés és szociális megterhelés jár együtt a daganatos betegsé­gekkel és azok kezelésével, nemcsak a betegek, de a családtagok számá­ra is. Ugyanígy sokfélék a követelmények az optimális pszichoonkológiai ellátással kapcsolatban. Az ellátásnak hatásosnak, betegközpontúnak, minőségbiztosítottnak, mindenütt elérhetőnek, korszerűnek és megfizet­hetőnek kell lennie.

Az elmúlt két évtizedben jelentős fej­lődés következett be az onkoterápiás kezelések területén, melyhez a szakembe­rek igyekeztek felzárkóztatni a szupportív, illetve palliatív ellátás korszerűsítését is. 

Az agyi struktúrákból kiinduló primer intrakraniális tumorok ritkák, ötéves túlélési arányuk 33,4%. Osztályozásuk hisztopatológiai és immunhisztokémiai kritériumok alapján történik. A daganat gyanúját képalkotó (pl. gadolíniumos MRI) és kórszövettani vizsgálattal lehet meg­erősíteni vagy kizárni. Nincs specifikus képalkotási jel a primer agyi daga­natok, az áttétek és a nem neopláziás elváltozások elkülönítésére. A kezelés magába foglalhat műtétet, sugárkezelést és kemoterápiát. 

Az életvégi döntéseket egyre inkább befolyásolják a betegjogok, elsősor­ban az önrendelkezési jog. Az emberek szeretnének egyénileg dönteni a saját sorsukról az életük végén. 

A humán papillómavírus (HPV) felfedezésével és a HPV elleni védőoltás lehetőségének megnyílásával a méhnyakrák leküzdhető lesz, egyelőre azonban a sejtvizsgálaton alapuló szűrés a méhnyakrák elleni küzdelem vezető stratégiája. 

Az öngyilkosságok és a kardiovaszkuláris halálesetek számának a daganatos betegség diagnózisát követő megugrása biztos jele annak, hogy az ilyen diagnózissal való szembesülés nehezen feldolgozható pszichés stresszt jelent. A daganatos betegek mentálhigiénés gondozásának, pszichoszociális támogatásának fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet azzal, hogy a stockholmi Karolinska Intézet most megjelent eredményeit összevetjük és kiegészítjük néhány korábbi kutatás tanulságaival.

A palliatív gondozásra légúti betegségekben különösen nagy szükség van. Tüdőrákban a korai, integrált – a kuratív kezelésekkel párhuzamosan megkezdett – palliatív ellátás klinikai vizsgálati adatok szerint nemcsak a betegek életminőségét javítja és pszichés megterhelését mérsékli, hanem a túlélési időben mérhető haszonnal is jár.