Az emlőrák Magyarországon továbbra is a nők leggyakoribb daganatos betegsége. A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2021-ben 7656 új esetet igazoltak,¹ így a daganatos halálozás egyik vezető oka hazánkban is. Az áttétes tripla-negatív emlőrák prognózisa különösen rossz, a modern keze­lések ellenére is. Esetünkben egy szokatlanul hosszú ideig szacituzumab-govitekán kezelésben részesülő nőbeteg történetét mutatjuk be, relatíve jó életminőség megtartása mellett.

A 2-es fázisú ICARUS-BREAST01 klinikai vizsgálat a HER3-DXd jelentős hatékonyságát és kezelhető biztonsági profilját mutatja a HR+HER2– em­lőrákos betegeknél, ami optimális jelöltté teszi a későbbi, nagyobb elem­számú vizsgálatokhoz. A vizsgálat céljai között szerepelt a kezelésre adott válasz potenciális biomarkereinek azonosítása, egyben betekintést nyújtani a HER3-DXd egyéb feltételezett hatásmechanizmusaiba is.

A sugárterápiás technológia huszonegyedik századi látványos fejlődése és e modern technika már mindennapos elér­hetősége megalapozta annak a lehetőségét is, hogy egyre biztonságosabban és egyre hatékonyabban tudjuk a sugár­kezelést különböző szisztémás onkológiai kezelésekkel kom­binálni. A legújabb onkológiai gyógyszerterápiás modalitás, a modern immunterápia szintén a jelen század vívmánya, és az onkoterápiás palettán rohamszerű szétterjedésének a legutolsó mérföldköve, miszerint az immunkezeléseket mind korábbi daganatos stádiumokban és elvileg már kuratív intencióval végezzük el. A két rohamosan fejlődő onkoterá­piás modalitás útvonalának az óhatatlan találkozási pontja a lokálisan előrehaladott daganatos betegségek ellátásában a definitív sugárterápiához illesztett immunterápia teóriája és gyakorlata. A PACIFIC, az ADRIATIC vagy a KEYNOTE-A18 vizsgálatok sikere azt bizonyítja, hogy lehetséges még elő­relépés a helyileg előrehaladott daganatok definitív, kuratív célú ellátásában. A jelen közleményben ezt a kombinációs terápiát, a biológiai hátteret és ezen kezelési algoritmus szempontjából legfontosabb tumortípusokban a sikeres vagy kevésbé sikeres klinikai vizsgálati eredményeket ismertetjük. Magy Onkol 69:473-481, 2025

A sugárterápiás technológia huszonegyedik századi látványos fejlődése és e modern technika már mindennapos elér­hetősége megalapozta annak a lehetőségét is, hogy egyre biztonságosabban és egyre hatékonyabban tudjuk a sugár­kezelést különböző szisztémás onkológiai kezelésekkel kom­binálni. A legújabb onkológiai gyógyszerterápiás modalitás, a modern immunterápia szintén a jelen század vívmánya, és az onkoterápiás palettán rohamszerű szétterjedésének a legutolsó mérföldköve, miszerint az immunkezeléseket mind korábbi daganatos stádiumokban és elvileg már kuratív intencióval végezzük el. A két rohamosan fejlődő onkoterá­piás modalitás útvonalának az óhatatlan találkozási pontja a lokálisan előrehaladott daganatos betegségek ellátásában a definitív sugárterápiához illesztett immunterápia teóriája és gyakorlata. A PACIFIC, az ADRIATIC vagy a KEYNOTE-A18 vizsgálatok sikere azt bizonyítja, hogy lehetséges még elő­relépés a helyileg előrehaladott daganatok definitív, kuratív célú ellátásában. A jelen közleményben ezt a kombinációs terápiát, a biológiai hátteret és ezen kezelési algoritmus szempontjából legfontosabb tumortípusokban a sikeres vagy kevésbé sikeres klinikai vizsgálati eredményeket ismertetjük. Magy Onkol 69:473-481, 2025

A sugárterápiás technológia huszonegyedik századi látványos fejlődése és e modern technika már mindennapos elér­hetősége megalapozta annak a lehetőségét is, hogy egyre biztonságosabban és egyre hatékonyabban tudjuk a sugár­kezelést különböző szisztémás onkológiai kezelésekkel kom­binálni. A legújabb onkológiai gyógyszerterápiás modalitás, a modern immunterápia szintén a jelen század vívmánya, és az onkoterápiás palettán rohamszerű szétterjedésének a legutolsó mérföldköve, miszerint az immunkezeléseket mind korábbi daganatos stádiumokban és elvileg már kuratív intencióval végezzük el. A két rohamosan fejlődő onkoterá­piás modalitás útvonalának az óhatatlan találkozási pontja a lokálisan előrehaladott daganatos betegségek ellátásában a definitív sugárterápiához illesztett immunterápia teóriája és gyakorlata. A PACIFIC, az ADRIATIC vagy a KEYNOTE-A18 vizsgálatok sikere azt bizonyítja, hogy lehetséges még elő­relépés a helyileg előrehaladott daganatok definitív, kuratív célú ellátásában. A jelen közleményben ezt a kombinációs terápiát, a biológiai hátteret és ezen kezelési algoritmus szempontjából legfontosabb tumortípusokban a sikeres vagy kevésbé sikeres klinikai vizsgálati eredményeket ismertetjük.

Magy Onkol 69:473-481, 2025

Az immunellenőrzőpont-gátlók (ICI-k) jelentős áttörést hoz­tak a rosszindulatú daganatos betegségek kezelésében. Ugyanakkor az ICI-k alkalmazása új, korábban ismeretlen mellékhatások megjelenését eredményezte az onkológiában. Ezek a szerek megzavarják az immunológiai homeosztázist és csökkentik a T-sejt-toleranciát, ami az autoreaktív T-sej­tek aktiválódásához vezethet, és ez különböző, autoimmun betegségekre hasonlító nem kívánatos eseményeket (irAE: immun-related adverse event) okozhat. Az endokrin szerve­ket érintő mellékhatások immunterápia mellett viszonylag gyakran alakulnak ki, a páciensek kb. 10%-át érintik. Bár­melyik endokrin szerv vagy akár több egyszerre károsodhat. A leggyakrabban érintett szerv a pajzsmirigy és az agyala­pi mirigy, de érintett lehet a mellékvese, hasnyálmirigy és a mellékpajzsmirigy is. Az endokrin mellékhatások kezelése alapvetően három ponton különbözik a többi irAE-étől; nem szükséges nagy dózisú kortikoszteroidkezelés (kivétel a látási panaszokat okozó hipofizitisz és a tireotoxikus krízis); az en­dokrin szervek károsodásai általában tartósak, élethosszig tartó hormonpótlást igényelnek; többnyire nincs szükség az ICI-terápia végleges felfüggesztésére, még súlyos esetben sem, mivel nem jár előnnyel a már kialakult irreverzibilis károsodás miatt. Célunk, hogy áttekintsük az ICI-k okozta endokrin mellékhatásokat, azok tüneteit, diagnózisát, vala­mint útmutatást nyújtsunk ezen mellékhatások kezeléséhez.

Magy Onkol 69:491-498, 2025

Az OPA1 fehérjét gátló hatóanyagok alkalmazásával sikerült apoptózist indukálni venetoklaxra rezisztens rákos sejtekben.

A gasztro-özofageális daganatok még mindig vezető helyet foglalnak el a daganatos halálozásban. Az immunterápiák bevezetésével a kezelési stratégia változott. A gasztro-özofa­geális junkció (GEJ), illetve a gyomor adenokarcinómája pe­rioperatív kezelésére az idei ASCO-kongresszuson bemutatott MATTERHORN klinikai vizsgálat eredményei hoznak a jövőben kezelési stratégiaváltást. Nyelőcsőtumorok esetében adjuváns nivolumabot alkalmazunk. Áttétes betegségben szövettani altípustól függően a kezelési döntéshez molekuláris vizs­gálatok elvégzése szükséges, mint a PD-L1 CPS és TPS, HER2, MSI-H. Metasztatikus stádiumban a nivolumab és pembrolizumab kombinációk fluoropirimidin- és platinaalapú kemoterápiával javították a túlélést. HER2-pozitív betegek körében a pembrolizumab hozzáadása – PD-L1 CPS ≥1 esetén – a trasztuzumabhoz és kemoterápiához új standarddá vált. Külön említést kell tennünk az MSI-H daganatokról, ahol az immunterápia hatékonysága kiváló, adjuváns kemoterápia pedig nem javasolt a jelenlegi ajánlások alapján. Magy Onkol 69:451-459, 2025

Mind az immunmemória kialakulása, mind a T-sejtek célba jutása szempontjából kulcsfontosságú a fehérje megfelelő működése.

A PI3K és RAS közötti kölcsönhatás szelektív célzása új lehetőségeket nyithat meg az onkológiában.

Egy újonnan kidolgozott módszer nagyságrendekkel csökkenti a CAR-T sejtek tenyésztéséhez szükséges erőforrásigényt.

A mitokondriumok normális működéséhez szükséges rNTP/dNTP arány manipulálható, ami számos betegség megelőzésére is alkalmas módszer lehet.