Cél: A szerzők az Országos Onkológiai Intézetben primer, bőrből kiinduló melanóma kapcsán elvégzett őrszemnyi­rokcsomó-biopsziák adatainak elemzéséből készült össze­foglalást közlik.

Módszerek: Vizsgálatunkban 2020–2025 között őrszemnyi­rokcsomó-biopszián átesett 806 betegünk adatait elemeztük, vizsgáltuk a primer tumor jellemzőit a progressziómentes és a teljes túléléssel összefüggésben, valamint pozitív betegek esetén az adjuváns terápiák hatékonyságát.

Eredmények: A retrospektív elemzésben a primer tumor Bres­low-vastagsága szignifikáns negatív összefüggést mutatott a progressziómentes és a teljes túléléssel. Az őrszemnyirok­csomó-pozitív és -negatív betegek között a progressziómen­tes és a teljes túlélés tekintetében szignifikáns különbség mutatkozott. Az őrszemnyirokcsomó-pozitív betegeknél sem az adjuváns kezelésben részesülők és nem részesülők, sem az adjuváns terápiás modalitások között nem találtunk szignifikáns különbséget a progressziómentes túlélés vonat­kozásában, azonban az adjuváns kezelések szignifikánsan javították a teljes túlélést.

Következtetések: Bár az általunk vizsgált, adjuváns terápiában részesülő betegeink adatai nem teljesen egyeznek a klinikai vizsgálatokban közöltekkel, további hosszabb távú követés szükséges a megfelelő konzekvenciák levonásához.

 Magy Onkol 70:203-211, 2026

A buborékokat képző mikrorészecskék megbontják a bakteriális biofilmet, és a seb mélyebb rétegeiben is képesek kifejteni fertőtlenítő hatásukat.

Az egészségügyben kiterjedten alkalmazott műanyag eszközök és a mű­anyagbontásra képes környezeti baktériumok együttesen felvetik a kérdést: előfordulhatnak-e ilyen kórokozók a klinikumban is? Az alább ismertetett vizsgálatban egy olyan, sebváladékból izolált Pseudomonas aeruginosa törzset azonosítottak, mely a polikaprolakton (PCL) típusú műanyagot bontani képes enzimet termel, sőt, az így keletkező bomlástermékeket szénforrásként használja fel. A műanyagbontó képesség összefüggést mu­tatott a kórokozó biofilmképzésével és virulenciájával, így amellett, hogy a baktérium károsítja a műanyag eszközöket, nehezen kezelhető fertőzé­sekhez is vezethet.

A kardiovaszkuláris kockázat jelenlegi becslése elsősorban a klasszikus rizikótényezőkön alapuló klinikai pontszámokra támaszkodik, ezek azon­ban csak mérsékelt pontossággal képesek megkülönböztetni a magas és alacsony kockázatú egyéneket. Az utóbbi években egyre nagyobb figyel­met kapott a koszorúér-meszesedés mértékét jelző koronáriakalcium-pontszám (CACS) és a koszorúér-CT-angiográfia (CCTA). Jelen közlemény célja, hogy összefoglalja a CACS alkalmazását a lipidszintcsökkentő és a trombocitaaggregáció-gátló terápiák során, továbbá megvizsgálja an­nak lehetőségét, hogy a CCTA a plakkterhelés és a plakkfenotípus részletes jellemzésével miként járulhat hozzá az ateroszklerózis elleni kezelések hatékonyságának monitorozásához.

Már a légszennyezés kis mértékű emelkedése is összefüggést mutat a Lewy‑testes demencia (LBD), valamint a Parkinson‑kórhoz társuló demencia fokozott kockázatával.

A lerkanidipin az újabb generációs kalciumcsatorna-blokkolók egyi­ke, amely hatékony vérnyomáscsökkentő tulajdonságairól és kedve­ző mellékhatásprofiljáról ismert. A jelen retrospektív, három dél-koreai kórház adatain alapuló vizsgálat célja annak tanulmányozása volt, hogy a lerkanidipin és az amlodipin milyen mértékben képes megelőzni a súlyos kardiovaszkuláris eseményeket (major adverse cardiovascular events – MACE) a hipertóniás betegek körében. A lerkanidipin hatékonysága a MACE prevenciójában összemérhetőnek bizonyult az amlodipinével, és tekintettel arra, hogy korábbi vizsgálatok alapján a mellékhatásprofilja kedvezőbb lehet, megfelelő alternatívát jelenthet a hipertónia kezelésében.

A tiazid és tiazidszerű diuretikumok régóta a magasvérnyomás-betegség kezelésének alapját képezik, utóbbi csoport esetében pedig számos nagy klinikai vizsgálat igazolta morbiditást és mortalitást csökkentő hatásukat (ALLHAT, PATS, HYVET). Ugyanakkor a tiazid diuretikumok esetében ismer­tek a kedvezőtlen metabolikus hatások: többek között a hiperlipidémia, az inzulinrezisztencia, a hiperglikémia és az újonnan kialakuló diabétesz kockázatát növelhetik. Mivel a kedvezőtlen hatások dózisfüggő módon jelentkezhetnek, ezért az ilyen gyógyszereket elsősorban alacsony dózis­ban alkalmazzák.

Egy rizsszemnél is jóval kisebb az az implantátum, amely vezeték nélküli adattovábbítással képes egy éven keresztül mérni az agy adott területének elektromos aktivitását.

Időskorban a memória hanyatlása, a depresszió, a szorongás és a demencia sok gondot okoz. Tájékoztatónkból megtudhatja, milyen tényezők segítik elő a mentális problémák időskori kialakulását, és mivel járulhat hozzá az idős ember vagy hozzátartozója a mentális egészség megőrzéséhez.

A MEDIPSO klinikai vizsgálatban igen hatásosnak bizonyult a mediterrán étrend követése a psoriasis tüneteinek enyhítésében.