Egy kínai kutatás összefüggést talált az étrendi kalciumbevitel és a BPH kialakulásának kockázata között.

Az European Heart Journalban megjelent kutatás szerint a mesterséges intelligencia képes felismerni a szív amiloidosisát egy rövid, szívverést bemutató videó alapján.

A mikrobiológiailag igazolt húgyúti fertőzések (UTI) növelték a szívroham és a stroke kockázatát.

 A trigeminusneuralgia az egyik leghevesebb fájdalommal járó kraniális neuropátia, melyet az V. agyideg hirtelen, szúró, áramütésszerű fájdalma jellemez. A diagnózis klinikai, a szekunder okok kizárásához MRI szüksé­ges. A kezelés első vonalban karbamazepin, refrakter esetekben műtéti megoldások (pl. mikrovaszkuláris dekompresszió) javasoltak. A betegség jelentős életminőség-romlást okozhat, komplex, multidiszciplináris meg­közelítést igényel.

 Az Egyesült Királyságban végzett egyik kutatás szerint az, hogy a figyelem­hiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD) szenvedők várható élettartama rövidebb, elsősorban a nem megfelelő ellátásuknak tulajdonítható. Koreai kutatások pedig azt mutatták, hogy a társbetegségekkel szövődő ADHD kétszeresére növeli a szkizofrénia kockázatát.

Egy vizsgálatban azt tapasztalták, hogy a vörös hús és a feldolgozott hús nagymértékű fogyasztása növelte a rheumatoid arthritis (RA) kialakulásának kockázatát.

Nagyszámú beteg vizsgálata szerint a gastrooesophagealis reflux betegség összefüggésbe hozhatóak a vastagbél-neoplázia kockázatának növekedésével.

A korai vitrectomia esetén azon betegek többsége, akiknél szürkehályog-műtét vagy intravitreális injekció után endophthalmitis alakult ki, visszanyerte a fertőzés előtti látásélességét.

Az autizmus spektrum zavarral (ASD) élő több mint 5000 gyermek fenotípusos adatainak személyközpontú számítógépes elemzésével a kutatók négy biológiailag és klinikailag elkülönülő autizmus-altípust és azok alapjául szolgáló genetikai jeleket azonosítottak.

A fej-nyaki régió nyálkahártya-borítással bíró felszíneinek rosszindulatú daganatos elváltozásai között legmagasabb arányban a laphámkarcinóma fordul elő. A diagnózis legtöbbször a primer tumorból vett szövetrészletből, egyes esetekben pedig az érintett nyirokrégióban elhelyezkedő patológiás nyirokcsomóból származó mintából történik. Műtéti beavatkozás esetén az adjuváns kezelés szükségességét, illetve annak típusát jelentős mértékben a kórszövettani leletben foglalt paraméterek határozzák meg. Cikkünkben a szájüregi, valamint a garat kiindulású laphámkarcinómák kórszövettani leletének nemzetközi irányelveknek megfelelő tartalmi igényét, a morfológiai paramétereket, prognosztikus és prediktív faktorokat foglaljuk    össze.

Magy Onkol 69:97- 103, 2025