A COPD egy lassan progrediáló tüdőbetegség, amelyet a krónikus légáramlás korlátozás, obstrukció jellemez. Tudományos kutatások egyre inkább azt bizonyítják, hogy az étrend minősége befolyásolja a COPD progresszióját és hatással van a betegek tüdőfunkció romlására. Figyelembe véve a COPD egyre növekvő terhét, fontos hangsúlyt fektetni az étrend minőségére, mint olyan tényezőre, amely befolyásolja a betegség kimenetelét. Az egészségtelen „nyugati típusú étrend” bizonyítottan kapcsolódik a COPD tüdőfunkció gyorsabb hanyatlásához. Ugyanakkor a gyümölcs, zöldség, étkezési rostok, C- és E-vitamin, polifenolok és β-karotin fogyasztása alacsonyabb COPD kockázattal társul, míg a feldolgozott húskészítmények fogyasztása magasabb COPD kockázattal jár. Az D-vitamin-pótlás esetében erős bizonyíték van arra, hogy kedvező hatással van a tüdőfunkcióra.

Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

Tisztelt Doktornő / Doktor Úr!

A szakcikk elolvasását követően a tesztkérdéssor minimum 70%-os helyes megválaszolása esetén 2 kreditpont szerezhető az alábbi szakterületek orvosai számára:

• Csecsemő-és gyermekgyógyászat
• Gyermek gasztroenterológia
• Gasztroenterológia
• Háziorvostan
• Szülészet-nőgyógyászat
• Molekuláris Genetikai Diagnosztika
• Üzemorvostan

Kitöltési határidő: 2022. december 31.

A német lakosság nagymértékben feldolgozott élelmiszerek (ultra-processed foods, UPF) formájában fogyasztja el a kalóriabevitelének 46%-át. Keresztmetszeti és kohorszvizsgálatok összefüggést sejtetnek az ilyen élel­miszerek fogyasztása és az elhízás, a cukorbaj, a rák, a kardiovaszkuláris betegségek, a depresszió között. A kóroki tényezők között számításba jön az ételek nagy energiasűrűsége, a megváltozott ételmátrix, a kiegyensú­lyozatlan tápanyag-összetétel, a nagy glykaemiás index, az adalékanyagok okozta ártalom, a feldolgozással és a csomagolással összefüggő szennye­ződés. További erőfeszítésekre van szükség, hogy megérthessük a lehetsé­ges mechanizmusok kóroki szerepét és kidolgozhassuk az UPF kockázatot tükröző definícióját.

Kiemelt feladat a háziorvosok szűrési és gondozási tevékenysé­gének erősítése. Dr. Kovács Eszter háziorvos elmondta, a kardiovaszkuláris és anyagcsere-betegségek megelőzésében milyen protokollt követnek, és a hyperurikaemia és köszvény kezelésére vonatkozó új konszenzusajánlás kapcsán nemcsak kiemelte az ajánlás legfontosabb tudnivalóit, hanem arról is szólt, hogyan javítható az ezzel a problémával küszködő betegek ellátása.

Az Amerikai Szívgyógyász Társaság lapjában megjelent véleménycikk fő következtetése, hogy a szívinfarktus és a stroke megelőzése érdeké­ben a tojás(sárgája) és a vörös húsok fogyasztását kerülni, a fehér húso­két korlátozni kell. Mivel csökkent vesefunkció esetén felgyülemlenek a bélmikrobiom által termelt toxikus metabolitok, az idősek és a vesebe­tegek fokozottan ki vannak téve a tojás- és húsfogyasztás ártalmainak. A túlnyomóan növényi alapú táplálkozás az élelmiszer-termelést és a kar­diovaszkuláris egészséget is fenntarthatóbbá teszi.

Új kutatások szerint az egészséges táplálkozás, a testedzés, a kognitív gyakorlatok segítségével nem csak az élet hosszabbodik meg, hanem a demencia kezdete is későbbre tolódik.

A szkizofrének covid-mortalitása közel háromszorosa a mentális betegséggel nem küzdő covid-betegekének, állapította meg a JAMA Psychiatry egy tanulmánya, ami szerint a szkizofréneknek elsőbbséget kellene biztosítani az oltási tervben.

Legújabb kutatások szerint a jelentősebb depressziós zavart mutató egyénekben sokkal valószínűbb az inzulin-rezisztencia fennállása, mint azokban, akik nem szenvednek depresszióban.

A rendelőn kívüli és az ambuláns vérnyomásmérés felértékelődött. A nem farmakológiai kezelés minden formája nagyobb hangsúlyt kapott. Az ajánlások hangsúlyozzák a kettős vagy hármas fix dózisú antihipertenzív gyógyszeres kezelés előnyeit. A kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás személyre szabott csökkentése csak a betegek javuló együttműködésével érhető el.