Az eltérő mikrokörnyezet a tumorok különböző áttétképződési hajlamához és eltérő terápiás válaszhoz vezet.

 A daganatos betegek ellátását szolgáló orvosi diagnosztika és terápia rohamos fejlődésen megy át. Míg a molekulárisan célzott gyógyszerek térhódítása ta­pasztalható, a hagyományos citosztatikus és hormonterápiák számos indikáció­ban jelenleg is preferáltak, így ezen szerek terápiás és nemkívánatos effektusai­nak ismerete továbbra is fontos. Közel 150 klasszikus kemoterápiás és endokrin hatóanyag törzskönyveit és vonatkozó szakirodalmi adatait áttekintve megál­lapítható, hogy a vizsgált ágensek harmadánál észlelhető glükometabolikus mellékhatás, legtöbbször enyhe és átmeneti hiperglikémia, ritkábban szekun­der diabétesz. Súlyos szövődmények nem jellemzők, antidiabetikus kezelésre vagy nincs szükség, vagy orális antidiabetikumok beállítása elegendő. Az új onkodiabetológiai szemlélet és a klasszikus daganatterápia megfelelő mel­lékhatás-menedzsmentje alapvető feltétel, melynek hiányában a daganatos betegek életminősége és életkilátásai kedvezőtlenebbül alakulnak.

A szkizofrénia csoportjába tartozó zavarok ellátásának modern alapelveit a mértékadó irányelvek idővonala mentén ismertetjük, majd a területen zajló farmakológiai kutatások újdonságait és a napi gyakorlat trendjeit tekintjük át.

A vénás tromboembólia (VTE) ellátásának fontosabb szempontjait foglalja össze a cikk, kiemelve a legutóbbi évek szemléleti módosulásait, a kocká­zati tényezőkben bekövetkezett jelentős változásokat, mint például az immobilizáció időtartamának rövidülése, a kevésbé invazív eljárások koc­kázatcsökkentő, másfelől az új célcsoportok (vérzékeny, „esendő” betegek, a trombózis rizikóját fokozó gyógyszerek megjelenése stb.) kockázatnövelő hatásait. Tárgyalja továbbá a trombózishajlam szűrésének helyes módsze­rét, a nem gyógyszeres és gyógyszeres kezelés/megelőzés jelen gyakorlatát.

 Az RSV-bronchiolitisz az egyik leggyakoribb, hospitalizációt előidéző fer­tőző betegség csecsemőkorban mind a fejlődő, mind a fejlett országokban. A vírus a teljesen egészséges, időre született csecsemőket éppúgy képes megbetegíteni, mint a rizikócsoportba tartozókat, sőt a kórházi ellátást igénylők nagy része a korábban egészséges, kockázati tényezőkkel nem rendelkezők közül kerül ki. A leginkább vulnerábilis populáció megvédésére ma már az újszülöttek passzív immunizációján túl a maternális vakcináció is rendelkezésre áll.

 Az Egyesült Királyságban végzett egyik kutatás szerint az, hogy a figyelem­hiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD) szenvedők várható élettartama rövidebb, elsősorban a nem megfelelő ellátásuknak tulajdonítható. Koreai kutatások pedig azt mutatták, hogy a társbetegségekkel szövődő ADHD kétszeresére növeli a szkizofrénia kockázatát.

Az Orvostovábbképző Szemle jelen lapszámának neurológiai szimpóziuma, amelyet az olvasó kezében tart vagy képernyőjén olvas, megint telitalálat. Szó esik egy sürgős ellátást igénylő betegségről (trigeminusneuralgia), a tenziós fejfájásról, melyet a teljes népesség elsöprő többsége saját tapasztalatból ismer, és végül a szkizofréniáról, amely nemcsak híres költők (pl. Hölderlin) betegsége volt, hanem hazánkban is sok ezer beteg és család életét nyomorítja meg évekre, évtizedekre. Sokan emlékszünk József Attila híres soraira, az autizmus páratlan, verbális megjelenítésére: „A semmi ágán ül szivem, / kis teste hangtalan vacog, / köréje gyűlnek szeliden / és nézik, nézik a csillagok.”

Florida állam területéről műtöttek meg egy angolai beteget - eddig ez a világon a legtávolabbról végrehajtott sebészeti beavatkozás.

Nem feltétlenül előnyös, ha az orvos kizárólag a testsúly csökkentésére összpontosít, ennek hátrányai is jelentkezhetnek.

A szülőket is bevonó rövid online pszichoterápiás foglalkozások könnyen elérhető, és jó eredményeket mutattak.