Az emlődaganatok sebészi kezelése folyamatos változáson megy keresztül, előtérbe helyezve az egyre kevésbé radikális megoldásokat, valamint az onkoplasztikai technikákat a jobb gyógyulási és esztétikai eredmények reményében. Az alábbiakban a IV. Emlőrák Konszenzus Konferencia leg­frissebb nemzetközi tanulmányokra és szakértői javaslatokra alapozott, az emlőrák sebészi kezelésével kapcsolatos ajánlásai olvashatók.

A The New York Times szerint Magyarország a rákos megbetegedések diagnosztizálásához használt mesterséges intelligenciát használó (AI)-szoftverek fő tesztelőhelyévé vált, de a fejlesztők is hangsúlyozzák, hogy a szoftverek csak segítik és nem helyettesítik az orvosok munkáját.

A rendelkezésünkre álló adatok alapján, a daganatos betegek a COVID-fertőzés és annak szövődményei szempontjából nagy kockázatú csoportnak számítanak. A daganatos betegségek és a COVID-halálozás tekintetében több közös rizikófaktor ismert, mint például az elhízás vagy az idős kor. A kockázatot tovább növelik az alkalmazott kezelések és az egészségügyi intézményekben eltöltött hosszabb idő. A fentiek miatt több szervezet is azt javasolja, hogy a daganatos betegek, ezen belül is különösen a he­matológiai betegek – mint nagyon magas rizikójú csoport – elsőbbséget élvezzenek a COVID-ellenes oltási sorrendben. Az alábbi publikációban a daganatos betegek COVID-oltásával kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat és ajánlásokat foglaltam össze.

A gyomor-bél rendszert érintő egyes daganatos megbetegedések prog­nózisa nagyon rossz. Szűréssel elsősorban a béldaganatok kialakulását lehet hatásosan megelőzni, így ezek a szűrővizsgálatok kiemelten fon­tosak. 

Világszerte az egyik legjobban szervezett szűrővizsgálat az emlőrák-prevenció. Most kiderült, hogy a mammográfiás képen megjelenő kalcium a koszorúerek elmeszesedését is valószínűbbé teszi.

BEVEZETÉS Bár a korai kezdetű emlőrák viszonylag ritka, a 40 évesnél fiatalabb nők körében a rákos megbetegedés leggyakoribb okát jelenti, incidenciája 4,5%, továbbá a rákos halálozás leggyakoribb oka is ebben az életkori csoportban. A 25–39 éves korosztályban az áttétes emlőrák incidenciája 1976 és 2009 között majdnem megduplázódott (1,53/100 000-ről 2,9/100 000-re nőtt). 

A PLOS Medicine szerkesztői nemzetközileg ismert orvosokat és kutatókat kértek fel, hogy mondják el, mit tartanak az elmúlt év legjelentősebb eredményének, és milyen fejlődésben bíznak szakterületükön 2016-ban.

A népesség öregedésével, a rákszűrési és terápiás lehetőségek bővülésével egyre több beteget kell hosszan követni daganatos betegség kezelése után. Előnyös, ha a követésben a családorvos is részt vesz. 

A rákelőző vagy még korai stádiumú daganatos elváltozások felfedezésének hasznossága mellett a rákszűrések káros vonása az álpozitív eredmények előidézte lelki teher és szorongás. A tudományos bizonyítékokra épülő betegségmegelőzési stratégiák kidolgozásáért és hatékonyabbá tételéért küzdő US Preventive Services Task Force jelenleg a mamográfiás szűrővizsgálat álpozitív leletének kihatásait vizsgálja. Ez adta az aktualitását annak a tanulmánynak, amely az álpozitív emlőrákszűrési lelet életminőségre gyakorolt hatásait igyekezett felmérni a szorongás, az egészséggel összefüggő életminőség szempontjából értékelt hasznosság és a szűrővizsgálati részvétellel kapcsolatos attitűd alapján. A vizsgálati eredményeket a JAMA Internal Medicine című folyóiratban tették közzé.

A gyors (3 perces) MRI vizsgálattal nagy pontossággal szűrhetők a nagy kockázatú (BRCA1/2 mutációt hordozó, illetve nagy a családi halmozódású) betegek.