hirdetés

Év eleji leltár

A PLOS Medicine szerkesztői nemzetközileg ismert orvosokat és kutatókat kértek fel, hogy mondják el, mit tartanak az elmúlt év legjelentősebb eredményének, és milyen fejlődésben bíznak szakterületükön 2016-ban.

hirdetés

A szerkesztők szabadon olvasható cikkükbenProgress in Medicine: Experts Take Stock először is Andrew Beck-et, a Harvard Medical School patológusát kérdezték meg arról, mi volt a 2015-ös év legjelentősebb tanulmánya a tumorbiológia területén. Beck szerint az onkológiai praxist leginkább befolyásoló cikk Joann Elmore és munkatársai nevéhez fűződik, és a preinvazív stádiumú emlőrák szövettani diagnózisának nehézségeivel és ellentmondásaival foglalkozik (Diagnostic Concordance Among Pathologists Interpreting Breast Biopsy Specimens. JAMA). A tanulmány szerint az invazív emlőrákok 96%-a esetében van diagnosztikai egyetértés, azonban a preinvazív esetekben az egyetértés csak 48%-os. Mint Beck elmondja, mivel egyre elterjedtebb a mammográfiai és egyéb képalkotó eljárásokkal történő emlőrákszűrés, egyre több esetet ismernek fel korai stádiumban, ezért kiemelkedő fontosságú, hogy a felismert eseteket helyesen diagnosztizálják, és a betegeket a számukra leginkább megfelelő terápiában részesítsék. A döntésben – sebészet, kemo- vagy radioterápia – leginkább a szövettani elemzés nyújthatna segítséget, ezért jelent hatalmas problémát annak bizonytalansága.

Ewan Birney, a European Bioinformatics Institute igazgatója a klinikai genomika adataihoz való szabad hozzáférés lehetőségeit firtató kérdést kapott. Birney válaszában elmondta, hogy véleménye szerint 2015-ben a klinikai genomikában a legnagyobb átalakulás a ritka betegségek területén történt. A változás zászlóshajója szerinte az egyesült királyságbeli Deciphering Developmental Disorders projekt, ami azt példázza, hogyan lehet a jó minőségű, szisztematikus genomikai adatokat egyrészt arra használni, hogy a gyermekek megfelelő diagnózishoz jussanak, másrészt új tudományos felismerések létrejöttét támogatni általuk. Mint Birney kifejti, ma a kérdés már nem is az, hogy a perszonalizált genomikai adatok szabadon hozzáférhetők-e, hanem inkább az, hogy hogyan lehet azokat integrálni a különböző országok egészségügyi rendszereibe. Jó példaként említette ez utóbbira az Egyesült Királyságot, az USA-t, Dániát, Észtországot és Finnországot, ahol a noninvazív prenatális tesztelés, továbbá az infekció-diagnosztika és –kontroll átalakulásának lehetünk tanúi.

Manuel Graeber, a University of Sydney agykutató professzora nem tudott jó hírrel szolgálni a neurodegeneratív betegségek gyógyításával kapcsolatban. Továbbra is csak aspecifikus markerekkel rendelkezünk, az elmúlt időben a figyelem előterébe került mikroglia sejtek is szinte valamennyi agyi betegségben és előállapotaikban aktiválódnak, és a klinikai vizsgálatok sorra mondanak csődöt nemcsak a klasszikus neurodegeneratív betegségekben (Alzheimer-kór, Parkinson-kór, szklerózis multiplex), de a demencia, a depresszió, a skizofrénia, vagy az agyi gyulladásos folyamatnak tartott krónikus fájdalom, obezitás, autizmus kezelése területén is.

Melyek a mentális egészség javításának legnagyobb akadályai, amelyeket meg kell próbálnunk legyőzni 2016-ban? – tették fel a kérdést Phillipa Hay-nek, a University of Western Sydney pszichiáterének. Hay szerint a legnagyobb probléma még mindig az, hogy jelentős mértékű stigmatizáció akadályozza a mentális betegségben szenvedők azonosítását, és az egészségügy szereplői is igyekeznek elkerülni a pszichiátriai betegekkel történő érintkezést, aminek az az eredménye, hogy ezek a betegek nem kapnak kielégítő ellátást testi betegségeikre sem. A megoldás része lehetne az orvosok szélesebb körű képzése, amiben helyet kellene kapnia olyan tréningeknek is, amelyek révén az orvosok felismerhetik saját előítéletességüket, továbbá közegészségügyi kampányok szervezése, amelyek javítanák a lakosság mentális egészség területén való jártasságát.

A Koreai Egyetem Preventatív Orvoslás Tanszékének munkatársát, Hyeong Sik Ahn-t arról kérdezték, milyen tanulságokkal szolgál a rákszűrés óriási mértékű kiterjesztése Dél-Koreában, és milyen erőfeszítéseket tesznek a túldiagnózis és túlkezelés elkerülése érdekében? Válaszában Ahn elmondta, hogy az országban 1999-ben vezette be a kormány a széles körű rákszűrést, aminek következtében a szűrés és a rákterápia hatalmas iparággá vált, és a körzeti orvosok maguk is végzik az ultrahangos és endoszkópos szolgáltatást. Ez minden bizonnyal felesleges kezeléseket is indukál (Ahn a BMJ egy tavalyi cikkére hivatkozik ezzel kapcsolatosan: Carter SM és munkatársai: The challenge of overdiagnosis begins with its definition). Mint Ahn kifejti, a profit-orientált és kezdeményező típusú egészségügyi rendszerekben az egyes orvosoknak igen nehéz dolga van, ha a legjobb ellátást akarják nyújtani a betegeiknek, és egyben az evidencia alapú rákszűrési irányelveknek is meg akarnak felelni. Ahn jó példaként bemutatja a Physician Coalition for Prevention of Overdiagnosis of Thyroid Cancerkezdeményezését, amelyben a lakosság felvilágosításával kisszámú koreai orvos tudott nagy eredményeket elérni, és megfordítani a pajzsmirigyrák túldiagnosztizálásának trendjét (Ahn HS, Welch HG. Korea’s Thyroid Cancer Epidemic: Turning the Tide. N Engl J Med).

Nick Wareham, a University of Cambridge epidemiológusa arra a kérdésre válaszolt, hogy hogyan lehetne megállítani a diabétesz-járvány terjedését. Wareham elmondta, hogy a klinikai vizsgálatok tanúsága szerint az ismerten magas kockázattal bíró személyeket célzó, egyéni szintű életmódváltoztató programok képesek a betegség progressziójának kockázatát 58%-kal csökkenteni, azonban a való életbeli eredmények valószínűleg kisebbek, és a magas kockázatúak megcélzása csak kis hatásfokkal mérsékli a diabétesz-epidémiát. A közegészségügy sokkal jelentősebb mértékben profitálna a kicsi és közepes kockázattal bírók szélesebb tömegeinek elérése révén, ha populációs szinten tudná a kis léptékű viselkedéses változtatások lehetőségét és fontosságát promotálni. Mint Warren kifejti: a diabétesz-epidémia megállításában talán az lenne a legfontosabb első lépés, ha a kormányok felismernék, hogy a cukorbetegség egy társadalmi probléma klinikai manifesztációja, ami társadalmi szintű megoldást igényel.

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.