A heti két és fél órás közepes intenzitású, vagy másfél órás erős testmozgás kedvező egészségi hatásait már sok vizsgálat igazolta. Most arról esik szó, hogy tánccal is tölthetjük a sportolásra szánt időt.

A fibromyalgia szindróma olyan krónikus fájdalom szindróma, mely domi­nálóan diffúz mozgásszervi fájdalmak képében jelentkezik, ezért hagyo­mányosan a reumatológiához, a lágyrész-reumatizmusok közé sorolják, jóllehet a centrális szenzitizáció és a centrális fájdalom mechanizmusai állnak a középpontjában.

Komoly betegségben szenvedő vagy abból felépülő betegeknek azt szokták tanácsolni, hogy kíméljék magukat, tartózkodjanak a nagyobb fizikai megter­heléstől. Kutatások sora bizonyítja azonban, hogy rákbetegek számára a jól tervezett, az adott körülményekhez igazított testmozgásnak számtalan jó­tékony hatása van, javítja a fizikai erőnlétet és a pszichés állapotot egyaránt.

Jelen közleményben a szerző megkísérli összefoglalni az endometriózis fel­ismerésének nehézségeit, a detekciós ráta javításának lehetséges módjait, valamint a kezelés fő irányvonalait. Szintén említésre kerülnek a kezelés potenciális szövődményei és a megelőzés jelenlegi lehetőségei.

A szülésindukcióban és a laktációban betöltött szerepén túl az oxitocin az anya és a gyermek közötti erős kötelékekért is felelős. Szekrécióját befo­lyásolhatja egy ölelés vagy egy egyszerű beszélgetés, amelyben jelen van a bizalom érzése. Felelős lehet a társadalmi viselkedésért is, mert elősegíti az egyének közötti empátia fejlődését. Úgy tűnik, ez a neuropeptid meg­erősíti az emberi kapcsolatokat, ezzel pozitív társadalmi kölcsönhatásokat támogat. A plazma oxitocintartalmának mérése, az agyi képalkotás (f-MRI/ PET) és a genetikai/epigenetikai vizsgálatok új lehetőségeket kínálnak az oxitocin útvonal megismerésére, és segítenek megértenünk, hogyan élünk szerelem idején a saját mikrokörnyezetünkben.

Az életmódváltás mellett alkalmazott naltrexon + bupropion kombináció az eddigi eredmények alapján erős – biztonságos és hatásos – pillére lehet a kezelésnek, amit feltehetőleg a kardiovaszkuláris hatásokat vizsgáló, jelenleg még folyamatban lévő vizsgálatok eredményei is meg fognak erő­síteni a későbbiekben.

Az itt következő, a Deutsche Medizinische Wochenschriftből átvett három közlemény a zavart tudatállapotú betegek sürgősségi ellátásának jellegzetesen multidiszciplináris kérdéseivel foglalkozik. Az első közlemény a neurológiai, a második a kardiológiai, végül a harmadik a toxikoló­giai megfontolásokról és teendőkről igyek­szik képet adni, és a kép teljessége érdekében hazai szakemberek – Dr. Sipos Ildikó, Dr. Zacher Gábor és e sorok írója – fűznek hozzájuk hiánypótló vagy hangsúlyokat ki­emelő megjegyzéseket. Elöljáróban álljon itt néhány általános alapismeret, amit az akut módon fellépő zavart tudatállapotok­kal kapcsolatban minden szakma képvise­lőinek érdemes szem előtt tartaniuk.

Az egyedfejlődés során kialakult ideghálózatok kb. 300 milliárd idegsejtje kémiai ingerületátvivő anyagok és elektromos impulzusok segítségével létesít kapcsolatot, „beszélget” egymással. Sérülékeny, számtalan külső hatásnak kitett hálózat ez. Az emberi magatartást, viselkedést nagymérték­ben befolyásolhatják különféle gyógyszerek, élvezeti szerek, a környezetet és az élelmiszereket szennyező anyagok, ipari mérgek. Toxikológiai cikk­sorozatunk első része a perifériás és a központi idegrendszert érő toxikus hatások formáit és pato-biokémiai mechanizmusait tekinti át.

A cím félrevezető, a philematológia nem azt tanítja, hogyan kell csókolózni, hanem a csókolózás élettani hatásaira kíváncsi. 

A peripartum depresszió hétből egy nőt érinthet. El kell különíteni a szülés utáni hangulatzavartól (baby blues), melyben a tünetek rövid ideig áll­nak fenn és alig befolyásolják a funkciókat. A peripartum depresszióban szenvedő nőket ki kell vizsgálni bipoláris zavar, posztpartum pszichózis és öngyilkossági kockázat irányában is. A veszélyeztetetteket otthoni vizitek, telefonos sorstárstámogatás és pszichoterápia segíthetik a megelőzés­ben. A peripartum depresszió pszichoterápiával és/vagy szelektív szero­toninvisszavétel-gátlókkal kezelhető. Várandósok számára a citalopram, az escitalopram és a sertralin, szoptató anyák számára a fluvoxamin, a paroxetin és a sertralin a legbiztonságosabb SSRI.