Ma már széleskörűen ismert, hogy a D-vitamin korábban számon tartott feladatainál jóval szélesebb hatásspektrummal rendelkezik. Diabetesben a megfelelő D-vitamin-ellátottság kiemelt jelentőségű. A közlemény átte­kinti a D-vitamin metabolizmusát, fő hatásait és részletesen foglalkozik az inzulinszekréciót és az inzulinhatást érintő mechanizmusokkal. Kiemeli a vitaminnak a diabeteses neuropathia kialakulásában és kezelésében, valamint a coronaria-betegségben betöltött szerepét. Hangsúlyozza a cu­korbetegek D-vitamin-ellátottságának rendszeres ellenőrzését és nem ki­elégítő vagy elégtelen volta esetén a pótlás indokoltságát.

A COPD igen elterjedt betegség a világon jelentős mortalitással. A halálozás elsősorban a betegek akut állapotrosszabbodásával függ össze, melyet java­részt légúti infekciók provokálhatnak. Számos tanulmány vizsgálta a COPD akut exacerbációja és a D-vitamin-hiány, illetve D-vitamin-szupplementáció összefüggéseit, de az eredmények nem mindig egybehangzóak.

Ha javítani kell egy beteg általános D vitamin státuszát, a D₃ vitamin hatásosabb lehet, mint a D₂ – ezt mutatták ki a kutatók.

Bizonyítékokon alapuló válasz
A D-vitamin-pótlás céljára kolekalciferolt (D_3- vitamin) kell alkalmazni, mivel ez hatásosabb a nem vertebrális csonttörések megelőzésében. (B szintű ajánlás, véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálatok alcsoportelemzésén alapul.) Kolekalciferol adásakor magasabb lesz a szérumban a 25 hidroxi-D-vitamin szintje, mint ergokalciferol (D2 vitamin) alkalmazásakor. A D-vitamin-kezelés hatása független attól, hogy naponta vagy hetente adjuk-e; az adag a hiány mértékétől függ. (C szintű ajánlás – egy véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálaton és egy kohorszvizsgálaton alapul.) Három hónap elteltével újra meg kell mérni a D-vitamin szinteket, hogy megbizonyosodjunk a megfelelő terápiás válaszról. (C szintű ajánlás, egy megfigyeléses vizsgálaton alapul.)

A szerzők áttekintik a klinikai és laboratóriumi endokrinológia legfontosabb alapelveit (receptorok tana, szabad hormon koncepció), a leggyakoribb vizsgálóeljárások (immunoesszé, tömeg-spektrometria) előnyeit és hátrányait. Rámutatnak az endokrin laboratóriumi lelet értékelésének komplexitására. 

A 19. században az iparvárosok gyermekkorú lakosságát tömegesen érintő angolkórról kiderült, hogy a D-vitamin hiánya felelős a tüneteiért. E felismerés nyomán különböző élelmiszereket D-vitaminnal kezdtek dúsítani, ami megoldást jelentett a hiányállapot okozta jelentős egészségkárosodásra.