A fej-nyaki daganatoknál a szervmegtartó terápiás lehetőségek elfogadásával, általános alkalmazásával megnőtt a képalkotó diagnosztika szerepe. Az új terápiás módszerek (sugárterápia fejlődése, a célzott biológiai kezelés, immunterápia) a pontos anatómia mellett jobb tumormeghatározást és több prognosztikai információt igényelnek. A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) fej-nyaki daganatoknál alapvető vizsgálattá vált, nemcsak a tumorstádium kimutatására, hanem a terápiahatékonyság, terápia utáni státusz, a kezelés következtében létrejött szövődmények elemzésére, a reziduális és recidív tumor kimutatására is. A multiparametrikus, anatómiai és funkcionális információt nyújtó MRI (MP-MRI) valódi képalkotói biomarker, a magas anatómiai felbontás mellett molekuláris és funkcionális, kvalitatív és kvantitatív adatokat szolgáltat. A diffúziósúlyozott mérésekkel (DW-MRI) és a perfúziós-dinamikus kontraszthalmozáson alapuló MRI-méréssel (P-DCE-MRI) javítja a céltérfogat meghatározását, biológiai targetkijelölést tesz lehetővé és a kezelés hatékonyságáról is tájékoztat. A DW-MRI sejtszintű adatokat szolgáltat, sejtdenzitásról, a plazmamembrán integritásáról tájékoztat, a szövetekben lévő vízmozgást jeleníti meg. A P-DCE-MRI hasznos hemodinamikai információt nyújt a szövetek erezettségéről, az erek permeabilitásáról. A jelenleg zajló kutatásokban a radiomika eredményei biztatóak, az MP-MRI az onkológiai képalkotásban a mesterséges intelligencia segítségével új perspektívát nyújt, a technológiai fejlesztések jobb és jobb megvalósulását.

Magy Onkol 69:105-116, 2025

A fej-nyaki régióból kiinduló laphámsejtes karcinóma (HNSCC) világszerte jelentős morbiditással és mortalitással jár. Az elmúlt évtizedben az immun- és biológiai terápiák térnyerése alapjaiban változtatta meg a recidív/áttétes (R/M) HNSCC szisztémás terápiáját. A KEYNOTE-048 vizsgálat eredményei alapján a PD-1-gátló pembrolizumab monoterápiában vagy kemoterápiával kombinálva új elsővonalbeli standarddá vált PD-L1-pozitív esetekben. A CheckMate 141 és KEYNOTE-040 vizsgálatok megerősítették a PD-1-gátlók szerepét másodvonalban is. A legújabb adatok (pl. KEYNOTE-689, NIVOPOSTOP) a perioperatív és adjuváns immunterápia sikeres integrációját bizonyítják reszekábilis HNSCC-ben. Ugyanakkor számos negatív vizsgálat rámutatott az immunterápia korlátaira lokálisan előrehaladott esetekben. Az optimális terápiás szekvencia meghatározása továbbra is klinikai kihívást jelent.

Magy Onkol 69:149-158, 2025

Cél: Az általános anesztézia bevezetését megelőzően a pajzsmirigyműtéteket helyi érzéstelenítésben végezték. Az aneszteziológiai technika fejlődésével az altatásos műtétek terjedtek el. Napjainkban újraéledt a regionális érzéstelení- tés iránti igény, biztosítva a magas rizikójú, de jó általános állapotú betegek esetén a gyorsabb felépülést. Módszerek: Intézetünk Fej-Nyaki Daganatok Multidiszciplináris Központjában 2019 májusa és 2024 októbere között 11 beteget operáltunk regionális érzéstelenítésben, mely során a nyaki idegfonat felületes ágait blokkoltuk, majd ultrahangvezérelt direkt pajzsmirigytok-infiltrációt végeztünk. A betegek előzetesen 2 mg iv. midazolamot, és szükség szerint 50 μg iv. fentanilt kaptak, rutin noninvazív monitorizálás mellett. Eredmények: Egy betegnél egyoldali átmeneti Horner-szindróma, egy esetben átmeneti balváll-érzészavar jelentkezett. Az átlagos műtéti idő 42,7 perc (25–80 perc) volt. A posztoperatív szakban a korai mobilizálhatóság, a kisebb fájdalomcsillapító-igény, a csökkent hányinger gyorsabb felépülést eredményezett. Következtetések: A regionális anesztéziát meghatározott feltételek mellett a narkózis alternatívájaként pajzsmirigy- és mellékpajzsmirigy-műtéteknél biztonsággal alkalmazhatjuk.

Magy Onkol 69:73–76, 2025

A gyógyszerek által okozott tüdőbetegségek heterogén csoportot alkotnak, melyeknek hátterében többféle gyógyszercsoport állhat. Az intersticiális tüdőbetegségek kialakulásában egyre gyakrabban mutatható ki valamilyen gyógyszertoxicitás, és a potenciális kiváltó szerek listája sajnos egyre bővül.

Az elmúlt évtizedben fej-nyaki daganatok esetében is fokozott a törekvés a szervmegőrzésre, csökkentve a kezelések kedvezőtlen hatásait, de javítva a túlélést és az életminőséget. Ennek megfelelően a transzorális robotsebészet (TORS) világszerte teret nyer. TORS beavatkozások 2023. január óta zajlanak a Pécsi Tudományegyetemen. 2024. júliusig
27, fej-nyaki laphámrákos beteget operáltunk, 15 esetben p16-pozitív daganatot. Nyaki disszekciót 19 esetben végeztünk. A robotsebészeti eszköz a szájgarati daganatok esetében nyújt elsősorban előnyt egyéb transzorális beavatkozásokkal szemben, segítségével más módszerrel nehezen megközelíthető területek érhetőek el. Ez különösen előnyös a fiatalabb, jobb prognózissal rendelkező, humán papillómavírushoz köthető orofarinxdaganatos betegek esetén, akiknek a várható élettartama magasabb. A korábbi stratégiával szemben különös előnyt nyújt a transzorális robotsebészet
ismeretlen primer daganatok (cancer of unknown primary, CUP) esetében. Az FDG-PET/CT-vel és a „vakon végzett” próbabiopsziával ellentétben, mely standard diagnosztikus eljárás volt sokáig, a TORS lehetővé teszi a nagyobb találati
arányt, teljes tonzillektómia és nyelvgyöki mukozektómia elvégzésével.

Magy Onkol 68:207-213, 2024

A képalkotó vizsgálatoknál fél évvel hamarabb képes előre jelezni az emlőrák kialakulását a szoptatós anyukák anyateje.

A szexuális úton terjedő fertőzések mind gyakoriságuk, mind az egyéni életminőségre és a reproduktív kapacitásra gyakorolt káros hatásaik miatt napjainkban is kiemelt figyelmet érdemelnének. Az utóbbi két évtized­ben számos, sajnálatos módon többnyire negatív fejlemény következett be e betegségcsoport területén, ami további súlyos problémákat vetíthet előre. Ezek közül a leginkább aggasztó, hogy a gonorrhoea kórokozója, a Gonococcus multirezisztens szuperbaktériumként nemrégiben az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) magas prioritású listájára került mint az egyik olyan kórokozó, melynek kezelése hamarosan lehetetlenné válhat.

A spinocellularis carcinoma a basalioma után a leggyakoribb nem melanoma bőrdaganat.

Korai stádiumban felismerve műtéttel gyógyítható. A bőrről kiinduló daganatok kb. 5%-a eredményez metastasist nagyobbrészt a regionális nyirokcsomókba, távoli áttétek is előfordulhatnak. A melanoma malignum után a második leggyakoribb, halált okozó bőrdaganat.

Az előrehaladott malignus daganatos betegségben szenvedők több mint felénél kialakul az összetett anyagcsere-változásokkal járó cachexia szind­róma. A cachexia jellemzője a súlyvesztésen túl, a zsírveszteség és az izom­tömeg vesztése. A rosszindulatú daganatos megbetegedéssel járó cachexia ellátása sokat fejlődött az utóbbi évtizedben. A cachexiás beteg megfelelő ellátásához szükséges multidiszciplinális folyamatban az egészségügyi rendszer szinte minden résztvevőjének fontos szerepe van, hiszen más-más ponton kapcsolódnak be a beteg ellátásába.