A mesterséges intelligencia és az adattudomány a mindennapi életünk részévé vált a gyógyítás területén is. Cikkünkben bemutatunk néhány, a GE Healthcare Magyarország Kft. Edison AI (mesterséges intelligencia), azaz Data Science (adattudomány) csapata által vagy a részvételével fejlesztett, mesterséges intelligencia alapú orvosi alkalmazást.

A gépi lélegeztetésre kerülő COVID-19-es betegek hasra fektetése tartós idegkárosodáshoz vezethet.

Egyre több kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy az akut respiratorikus distressz szindróma kezelésére alkalmazott standard légzésterápia valóban a legmegfelelőbb módszer-e a COVID-19 pneumonia kezelésére.

Egy új protokoll szerint a súlyos akut respiratorikus distressz szindrómában (ARDS) szenvedő beteget legalább naponta 12 órára a hasára kell fektetni.

A fejfájás legtöbbször önálló betegség, de más betegségek vagy sérülé­sek tünete is lehet. A cikk a tüneti és a primer fejfájások főbb típusainak elkülönítéséhez szükséges tudnivalókat foglalja össze, elsősorban a nem neurológus olvasók számára.

Egy most megjelent vizsgálat szerint azonban minden érintett számára nyugodtabb éjszakai pihenést biztosít, ha a szülők hagyják a babát sírni.

A hasi fájdalom és székrekedés után a harmadik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz a haspuffadás, a böfögés és a teltségérzés. Cikkünk ennek okait, hátterét, illetve a panasz megszüntetésének lehetőségeit veszi sorra.

A szerző ismerteti az akut derékfájás modern koncepcióját, mely szerint, ha nincsenek „vörös zászlók” az akut derékfájással jelentkező beteg anamnézisében, fizikális vizsgálati vagy laboratóriumi leleteiben, akkor legalább 3-4 hétig nem érdemes diagnosztikai vizsgálatokat végezni, akkor sem, ha radikulopátia áll fenn, de parézis, cauda-szindróma nincs. A tennivaló az ilyen „aspecifikus” esetekben: betegfelvilágosítás a lehetséges okokról, aktív állapotban tartás, legfeljebb 2-3 nap pihentetéssel, fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés. Ha a kezelés 2–4 hét alatt nem hoz megfelelő eredményt, az eset újra értékelendő, s szükség szerinti képalkotó és laboratóriumi vizsgálatok végzendők. Komoly prognózisú, „specifikus” derékfájás esetén sürgős, pontos kivizsgálás és megfelelő kezelés szükséges. A szerző részletezi az akut derékfájással jelentkező beteg anamnézisfelvételét, fizikális vizsgálatát, bizonyítékokon alapuló kezelését. Felhívja a figyelmet a krónikus derékfájás veszélyét jelző „sárga zászlókra”.

Az elsődleges malignus agydaganatok ritkák. Ezek a daganatok az idegrendszer „saját” neopláziái, és a központi idegrendszerben előforduló valamennyi sejtféleség daganatos burjánzás kiindulópontja lehet.