A pandémia nem csak a SARS-CoV-2 fertőzés miatt jelent nagyobb veszélyt a várandósokra és újszülöttjeikre, hanem a világjárvány okozta anyai stressz és depresszió is károsíthatja a csecsemők egészségét.

Az FDA 2019. március 1-én engedélyezte a gyermekek figyelemhiányos hiperaktivitásának (ADHD) kezelésére javallott Adhansia XR (metilfenidát-hidroklorid) nevű készítményt.

A pszichiátriai betegségek hátterében funkcionális képalkotással kimutat­ható működésbeli, hálózatbeli eltérések állnak. Számos betegség – pl. a szki­zofrénia – az agyi hálózatok betegségének is tekinthető. A közeli jövőben ez a felismerés hatással lesz a klinikai gyakorlatra és a klasszifikációs rendszerek­re. 

A patinás bostoni New England Journal of Medicine mellett más fontos or­vosi folyóiratokban is tallózó NEJM Journal Watch több szakterületen összegyűjtötte az elmúlt év legnagyobb szakmai visszhangot keltő orvosi közleményeit. Ezúttal az elmúlt év pszichiátriai „slágereit” tekinti át Dr. Nagykálnai Tamás.

Gyermekpszichiáterek részére tartott tudományos szimpóziumot a Lilly Hungária Kft. 2014. szeptember 19-én, Budapesten. A szakmai program a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) egyéni és társadalmi szinten jelentkező kihívásait, a betegség diagnosztizálásának és terápiájának irányelveit, az ADHD első vonalbeli gyógyszeres kezelésében immár OEP támogatással alkalmazható Strattera (atomoxetin) alkalmazásának módját, és a témával kapcsolatosan összegyűlt legfontosabb evidenciákat foglalta össze. Az előadásokat és a diszkussziót követően a meghívott szakértők kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg, hogy mit tehetnek a hozzátartozók, a segítők és az alap-, illetve szakellátásban dolgozók az ADHD s gyermekek életminőségének javításáért.

Korábbi megállapítások szerint az ADHD növekedési zavarokkal járhat, és a növekedés gyorsult ütemét az alkalmazott pszichostimuláns kezelés lassítja. A mostani alapos vizsgálat igazolta, hogy az ADHD-ben alkalmazott stimulánsok nem befolyásolják a testmagasságot.

A gyermekkori figyelemhiány-hiperaktivitás zavar (ADHD) az esetek legalább 30%-ában a felnőttkorra is áthúzódik; a felnőttkori esetek 3-4%-a elégíti ki a DSM IV diagnosztikai kritériumait. Egy sor kórállapot  pajzsmirigybetegség, hangulatzavar, szerhasználat – is utánozhatja az ADHD tüneteit. A szteroidok, az antihisztaminok, az antiepileptikumok, a koffein és a nikotin mellékhatásai is emlékeztethetnek az ADHD tüneteire.

Az Orvostovábbképző Szemle januári számában három közleményt olvashatnak a pszichés zavarok témakörében. Az egymástól viszonylag távoleső, de témájában egyformán aktuális összefoglaló közlemények elolvasása nemcsak pszichiáterek, hanem általános, illetve háziorvosok számára is feltétlenül ajánlott. 

A gyermekkori hiperkinetikus zavar, más néven a hiperaktivitásfigyelemzavar szindróma (ADHD = Attention Deficit and Hyperactivity Disorder) a neuropszichiátria egyik legtöbbet vizsgált és egyúttal leginkább vitatott kórképe.

A serdülőkori drogproblémát aluldiagnosztizálják. Részben emiatt reális képünk sincs a probléma valódi nagyságrendjéről. A tisztán látást az is nehezíti, hogy a drogfogyasztás bűncselekmény, emiatt a fogyasztók az illegális drogokkal kapcsolatos tapasztalataikat nem  tárják fel mások, például az orvosok előtt.