A policisztás ovárium szindróma a reproduktív korban lévő nők legelterjedtebb endokrin elváltozása, amit korábban – ahogy az elnevezés is mutatja – a petefészkekkel és azok elváltozásaival azonosítottak. Ennek kapcsán sokáig a meddőséget tartották a fő problémának és szövődménynek, azonban ma már tudjuk, hogy akár a kialakulása, akár a lefolyása vagy kompikációi tekintetében is ennél sokkal árnyaltabb a kép. Mai napig nem sikerült teljesen feltárni ennek a szindrómának a mélységeit, bár az utóbbi időkben nagy előrelépések történtek, többek között a patomechanizmus terén. Ennek az összefoglalónak célja, hogy betekintést nyújtson az elmúlt évek kutatási eredményeibe, egy kis szeletet adva ebből a rendkívül összetett kórképből, kezeléséből.
A pandémia nem csak a SARS-CoV-2 fertőzés miatt jelent nagyobb veszélyt a várandósokra és újszülöttjeikre, hanem a világjárvány okozta anyai stressz és depresszió is károsíthatja a csecsemők egészségét.
Három fázis II vizsgálat eredményeire támaszkodva a gyártó kérelmezi az FDA-nál a C-típusú Niemann-Pick betegeség kezelésére szolgáló arimoclomol engedélyeztetését.
Az FDA 2019. március 1-én engedélyezte a gyermekek figyelemhiányos hiperaktivitásának (ADHD) kezelésére javallott Adhansia XR (metilfenidát-hidroklorid) nevű készítményt.
A pszichiátriai betegségek hátterében funkcionális képalkotással kimutatható működésbeli, hálózatbeli eltérések állnak. Számos betegség – pl. a szkizofrénia – az agyi hálózatok betegségének is tekinthető. A közeli jövőben ez a felismerés hatással lesz a klinikai gyakorlatra és a klasszifikációs rendszerekre.
Gyermekpszichiáterek részére tartott tudományos szimpóziumot a Lilly Hungária Kft. 2014. szeptember 19-én, Budapesten. A szakmai program a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) egyéni és társadalmi szinten jelentkező kihívásait, a betegség diagnosztizálásának és terápiájának irányelveit, az ADHD első vonalbeli gyógyszeres kezelésében immár OEP támogatással alkalmazható Strattera (atomoxetin) alkalmazásának módját, és a témával kapcsolatosan összegyűlt legfontosabb evidenciákat foglalta össze. Az előadásokat és a diszkussziót követően a meghívott szakértők kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg, hogy mit tehetnek a hozzátartozók, a segítők és az alap-, illetve szakellátásban dolgozók az ADHD s gyermekek életminőségének javításáért.
Korábbi megállapítások szerint az ADHD növekedési zavarokkal járhat, és a növekedés gyorsult ütemét az alkalmazott pszichostimuláns kezelés lassítja. A mostani alapos vizsgálat igazolta, hogy az ADHD-ben alkalmazott stimulánsok nem befolyásolják a testmagasságot.
A gyermekkori figyelemhiány-hiperaktivitás zavar (ADHD) az esetek legalább 30%-ában a felnőttkorra is áthúzódik; a felnőttkori esetek 3-4%-a elégíti ki a DSM IV diagnosztikai kritériumait. Egy sor kórállapot pajzsmirigybetegség, hangulatzavar, szerhasználat – is utánozhatja az ADHD tüneteit. A szteroidok, az antihisztaminok, az antiepileptikumok, a koffein és a nikotin mellékhatásai is emlékeztethetnek az ADHD tüneteire.
Az Orvostovábbképző Szemle januári számában három közleményt olvashatnak a pszichés zavarok témakörében. Az egymástól viszonylag távoleső, de témájában egyformán aktuális összefoglaló közlemények elolvasása nemcsak pszichiáterek, hanem általános, illetve háziorvosok számára is feltétlenül ajánlott.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.