A Texasi Egyetem kutatói hatalmas adatbázis elemzésekor arra a nem meglepő következtetésre jutottak, hogy a 65 évesnél idősebbeket csekély arányban vonják be a rákellenes gyógyszerek klinikai vizsgálataiba.

A jelenlegi ajánlások a 65 éves korig javasolják a rendszeres méhnyakrákszűrét, de mivel ez a daganattípus jelentős számban fordul elő ennél idősebbeknél, a szűrővizsgálati előzményt is szükséges lenne a vizsgálat abbahagyásához figyelembe venni.

A vérképzőrendszer betegségeinek gyógyításában az elmúlt húsz év olyan lélegzetelállító eredményeket hozott, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Különösen igaz ez a rosszindu­latú hematológiai kórképek esetében, ezért a továbbiakban erre fogom irányí­tani az olvasó figyelmét. A változások több területet érintettek, de két fő cso­portba sorolhatók. Az egyik a betegsé­gek molekuláris patomechanizmusának pontosabb megismerése, a másik pe­dig az őssejtátültetéssel kapcsolatos is­mereteink bővülése.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy funkcionális gasztrointesztinális (GI) kórállapot, melyet hasi fájdalom vagy diszkomfort és a székürítési szokások megváltozása jellemez, miközben organikus eltérés nem mutatható ki. 

A szerző áttekinti a vénás tromboembólia (VTE) epidemiológiáját, elemezve a kórkép növekvő incidenciájának okait, a veleszületett és a szerzett trombózishajlam fontosabb tényezőit, a várható szövődmények előfordulását és a trombofília szűrésének helyes elvét. A diagnosztika jelenlegi sarkalatos pontjai a vizsgálat előtti klinikai valószínűség felmérése, a D-dimer meghatározás, a kompressziós Doppler-ultrahang és a CT-angiográfia. Az alsó végtagi mélyvéna-trombózis (MVT) és a tüdőembólia (PE) mellett szó esik a szokatlan helyen (felkari, zsigeri erekben) megjelenő, ritka trombózisok sajátosságairól is.

Az ischaemiás stroke (IS) mortalitása összességében csökkenést mutat az iparilag fejlett országokban. IS-t követően a fiatalabb betegek akut és hosszú távú túlélése lényegesen jobb, mint az idősebbeké. Az IS hosszú távú prognózisának pontos előrejelzése igen nagy jelentőségű, különösképpen a fiatalabb betegek csoportjában.

A pszichiátria az az orvosi szakterület, amely az átlagosnál több esetben kerül kapcsolatba a jog világával, a gyógyító orvos szerepén túl az értékelő, szakértő orvos feladatai is a mindennapi rutin részének tekintendők. A büntető és a polgári jogban 2013-ban olyan jelentős változások várhatók, amelyek minden klinikus pszichiáter számára szükségessé teszik a folyamatos továbbképzést e területen, de a már tavaly bevezetetett változások tekintetében is további tisztázó képzésekre van szükség. A jelen munka csak arra tehetett kísérletet, hogy felvillantson néhány problémás területet, és áttekintő képet mutasson az igazságügyi és klinikai pszichiátria határterületeiről.

A gyermekkori figyelemhiány-hiperaktivitás zavar (ADHD) az esetek legalább 30%-ában a felnőttkorra is áthúzódik; a felnőttkori esetek 3-4%-a elégíti ki a DSM IV diagnosztikai kritériumait. Egy sor kórállapot  pajzsmirigybetegség, hangulatzavar, szerhasználat – is utánozhatja az ADHD tüneteit. A szteroidok, az antihisztaminok, az antiepileptikumok, a koffein és a nikotin mellékhatásai is emlékeztethetnek az ADHD tüneteire.

A megelőzés szempontjából lényeges intervenciók az egyénre, a családi környezetre és az egyéb környezeti tényezőkre irányulnak. Az elmúlt 25 évben egyre több olyan protektív és kockázati tényező vált ismertté, amely csökkenti, illetve növeli a mentális zavarok kialakulásának valószínűségét, s ezzel nagyban bővültek a prevenció lehetőségei.