Gyakran hallunk, olvasunk az étrend-kiegészítők és az ún. funkcionális élelmiszerek elsődleges és másodlagos kardiovaszkuláris prevenciós hatásáról, ha másutt nem, az ilyen termékek hirdetéseiben. Az eddigi klinikai vizsgálatok azonban nem iga­zolták, hogy a különféle antioxidánsok, szterinek és más kiegészítők rendszeres fo­gyasztása védelmet nyújtana a „kemény kardiovaszkuláris kimeneteli események­kel”, pl. a szívizominfarktussal vagy a szélütéssel szemben. Egyes vizsgálatokban éppenséggel ártalmasnak bizonyult egyik-másik étrend-kiegészítő pótlása. Az ét­rend-kiegészítők használatának általános ajánlásához több hatásossági és biztonsá­gossági adatra lenne szükség.

A szérum koleszterinszintje a koleszterin enterális felszívódásától és májbeli szintézisétől függ. A sztatinok az endogén koleszterin-szintézis sebességmeghatározó enzimjét, a HMG-CoA-reduktázt gátolva csökkentik a szérum koleszterinszintjét és a kardiovaszkuláris morbiditást. Kisebb vizsgálatok közvetett bizonyítékai szerint nagyfokú enterális koleszterin-felszívódás mellett a sztatinok kevésbé csökkentik a koleszterinszintet. Újabb klinikai vizsgálatok adatai arra utalnak, hogy a fokozott koleszterin-felszívódás és csökkent hepatikus koleszterin-szintézis fokozott kardiovaszkuláris kockázattal párosul. A cikk áttekinti a kérdés irodalmát, és prospektív klinikai vizsgálatokat javasol annak meghatározására, hogy a koleszterin-szintézis és -felszívódás aránya elősegítheti-e a lipidcsökkentő kezelés személyre szóló tervezését.

Az atherosclerosis és a zsíranyagcsere kapcsolatának vizsgálatában eddig az állati eredetű koleszterin és triglicerid voltak a középpontban. A növények azonban nemcsak kedvező élettani hatású telítetlen zsírsavakat, hanem növényi szterineket is tartalmaznak.