Rongálunk és védünk? A Janus-arcú fitoszterinek
Az atherosclerosis és a zsíranyagcsere-zavarok kapcsolatának vizsgálatából eddig főként az állati eredetű koleszterin és triglicerid voltak a középpontban. Ugyanakkor az egészséges életmód elengedhetetlen része a rostdús, növényi olajokban gazdag táplálkozás. Az elfogyasztott növények azonban nemcsak kedvező élettani hatású telítetlen zsírsavakat, hanem növényi szterineket is tartalmaznak.
Az étellel bevitt növényi szterinek és sztanolok (összefoglaló néven: fitoszterinek) napi mennyisége hasonlatos a koleszterinéhez, azaz mintegy 200–400 mg. A fitoszterinek kémiai szerkezete a szteránvázban azonos, de több ponton különbözik a koleszterinétől. A növényi szterineknek vagy egy további metil- (kampeszterin) vagy egy etil- (szitoszterin) csoportjuk, vagy egy további kettős kötésük van. A növényi sztanolok, például a kampesztanol és a szitosztanol, a megfelelő szterinek (kampeszterin, ill. szitoszterin) telített változatai. Kimutatásuk gázkromatográfiás vagy HPLC-technikával lehetséges.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!