A gyógyszer indukálta állcsontnekrózis az antireszorptív gyógyszerek ritka mellékhatása, amely jelentősen rontja az érintett betegek életminőségét. A betegség több faktor együttes jelenléte esetén alakul ki. Ilyen fontos patogenetikus tényezők például a gyulladás, a csontremodelling gátlása, vagy a genetikai hajlam. A ritka mellékhatás 2003-as első leírása óta egyre növekvő számú adat utal a genetikai faktorok lehetséges szerepére a beteg­ségben. A molekuláris biológia fejlődésével a DNS bázissorrendjét vizsgáló módszereken túl e kórképben is megjelentek az újabb módszerek, például miRNS-, illetve génexpressziós vizsgálatok is.

A 23 éves beteg az álla alatti területen észlelt, nem gyógyuló seb miatt keres­te fel orvosát. Elmondása szerint az elválto­zás 8 hónappal korábban jelent meg, miköz­ben egy kameruni építkezésen dolgozott, ahol gyakran kellett részben víz alá merülnie.

Egy prospektív vizsgálat szerint nagyobb az esély nyelőcső- és gyomorrák kialakulására azoknál a személyeknél, akiknek kórelőzményében fogágybetegség szerepel.

Több mint két évtizede jelent meg az első publikáció, amely bizonyos összefüggést mutatott ki várandós anyák parodontális állapota és a terhességi komplikációk incidenciája között. Azóta több száz vizsgálat született, amelyek nagy hányada valóban megerősítette a fogágybetegség és a terhességi komplikációk közötti kapcsolatot. Bár ezeknek a vizsgálati eredményeknek az evidenciafoka még elég alacsony, ma a fogágybetegséget a terhességi komplikációk egyik független, befolyásolható rizikótényezőjeként tartjuk számon. 

Jelen számunk Hazai Aktualitása igen alaposan tekinti át a várandós nők parodontális kezelésének hatását a terhességi szövődmények alakulására. Évek óta vita tárgya az összefüggés bizonyíthatósága, mindenesetre a kérdés három kiemelkedő tapasztalatú hazai professzora arra a következtetésre jut, hogy a terhesség alatt végzett nem sebészeti parodontális tasakkezelés biztonságos, de szignifikánsan nem csökkenti a terhességi szövődmények gyakoriságát. A fogágybetegség mint gyulladásos góc lehetőleg már a fogamzás előtt kezelendő. 

A peritonzilláris tályog a fej-nyaki régió leggyakoribb fertőzése. Tipikus tünetei a torokfájás, a nyelési zavar, a szájzár és a gombócos beszéd. A ke­zelés legfontosabb elemei: drenázs, antibiotikum adása, valamint meg­felelő folyadékellátást és fájdalomcsillapítást biztosító szupportív terá­pia. A betegek többsége ambulánsan kezelhető. Elsőként az A csoportú Streptococcusok és a szájüregi anaerobok ellen hatásos antibiotikum vá­lasztandó. A kortikoszteroidok a tünetek enyhítésében és a gyógyulás gyor­sításában tehetnek jó szolgálatot. Az esetenként súlyos szövődmények (pl. légúti obstrukció, aspiráció, mélyre terjedő fertőzés) kivédéséhez fontos az azonnali felismerés és a kezelés haladéktalan megkezdése.

Az USA-ban a sürgősségi osztályos vizitek 1%-ára állatharapás miatt kerül sor. A harapások legtöbbje kutyától származik, és többnyire olyan állattól, akit az áldozat ko­rábbról ismer. Az áldozatok nagy része gyermek. A harapott sebet ki kell tisztítani, majd fecskendő vagy katéter útján fiziológiás sóoldattal alaposan át kell öblíteni. Meg kell győződni arról, hogy inak vagy csontok nem sérültek-e, és nem maradt-e vissza idegentest. Megfontolandó az antibiotikumprofilaxis, különösen macskaharapást kö­vetően, pontszerű sebeknél, ha a kéz sérül, vagy ha a sérült immunvédekezése csök­kent. Mérlegelni kell a tetanusz és a veszettség elleni profilaxis szükségességét.

Kérdés: Egy 36 éves primipara először jelentkezik önnél terhesgondozáson. Korai kezdetű fogágybetegsége miatt többszörös fogpótlást visel. Miként befolyásolhatja ez a terhességét?
Válasz: A fogszuvasodás, fogínygyulladás és fogágyi fertőzés nem számít ritkaságnak gyermekeknél, fiatal felnőtteknél és reproduktív korú nőknél. (1,2) A felnőttkori parodontalis infekciók a reproduktív korú nők akár 40%-át is érinthetik. A jelenlegi álláspont szerint a fogszuvasodás többféle okra visszavezethető fertőzéses megbetegedés, melyet egyik személy a másiknak adhat át.

A száj-garat üreg a normális flóra mellett kolonizálódhat patogén baktériumokkal, ezek aspirációja nozokomiális pneumóniát okozhat. Komplex programok és az azokba épített beépített szájápolási protokoll bevezetésével az aspirációs pneumónia kockázatát jelentősen csökkenteni lehet, rövidül az ápolási, lélegeztetési idő, jelentős költségmegtakarítás mutatkozik.

A szájüreg gondos vizsgálata szisztémás betegséget  tárhat fel. Értékelni kell a nyálkahártya-elváltozásokat, a periodontális gyulladást, a fogak általános állapotát. Az anémia, a cukorbaj, a Crohn-betegség, az Addison-kór és más kórállapotok szájüregi tünetekkel is felhívhatják magukra a figyelmet.