Fogágybetegségek és rákkockázat
Egy prospektív vizsgálat szerint nagyobb az esély nyelőcső- és gyomorrák kialakulására azoknál a személyeknél, akiknek kórelőzményében fogágybetegség szerepel.
A Gut című lapban nemrégiben publikáltcikk amerikai szerzői azt találták, hogy a korábbi fogágybetegséget követően nagyobb eséllyel alakulnak ki bizonyos tumortípusok, elsősorban a nyelőcső és a gyomor rosszindulatú daganatai. E daganatok kialakulásának kockázata ugyancsak magasabb azoknál, akik korábban elveszítették fogaikat.
A fogágybetegségek és a fogvesztés, illetve a nyelőcső- és gyomorrák közötti összefüggésre vonatkozó korábbi adatok nem voltak egyértelműek, ezért a Harvard Egyetem kutatói több évtizedes utánkövetéses vizsgálatok eredményeit elemezték. Két vizsgálat, a Nurses’ Health Study (1992–2014) (n = 98.459 nő) és a Health Professionals Follow-up Study (n = 49.685 férfi) résztvevőinek fogorvosi dokumentációit, demográfiai paramétereit, illetve életmódjukra és étrendjükre vonatkozó adatait dolgozták fel. Az utánkövetés kérdőívek segítségével történt.
A 22–28 éves utánkövetés során 199 betegnél állították fel nyelőcsőrák és 238 betegnél gyomorrák diagnózisát. A kórelőzményben szereplő fogágybetegség a nyelőcsőrák kockázatát 43%-kal, gyomorrák kockázatát 52%-kal növelta emelte.
Azon betegeknél, akik korábban két vagy több fogukat elveszítették, nyelőcsőrák 42 százalékkal, gyomorrák 33 százalékkal nagyobb eséllyel fordult elő, mint abban a csoportban, ahol fogvesztés nem következett be. Ezen túlmenően, abban az alcsoportban, ahol az anamnézisben periodontális betegség szerepel, a nyelőcsőrák rizikója egyformán 59 százalékkal volt magasabb, függetlenül attól, hogy az adott személynél fogvesztés korábban nem történt, vagy a beteg már egy vagy több fogát elveszítette. Ebben az alcsoportban a gyomorrák kockázata 50 százalékkal, illetve 68 százalékkal volt magasabb.
A szerzők rámutatnak, hogy megfigyeléseik hátterében az állhat, hogy a szájüregi baktériumflóra összetétele (szájüregi mikrobiom) összefüggést mutat a nyelőcső/gyomorrák kialakulásával. Korábbi kutatások ugyanis azt találták, hogy bizonyos periodontális patogének jelenlétében fokozott a nyelőcsőrák rizikója. A másik feltételezés szerint a nem megfelelő szájhigiéne és az ennek következtében fellépő fogágybetegség kedvező feltételeket teremt endogén nitrózamin termelődéséhez, mely a nitrátcsökkentő baktériumokon keresztül a gyomorrák ismert oka.
Obszervációs vizsgálat révén adataiból egyértelmű következtetések nem vonhatók le az ok-okozati összefüggésekre vonatkozóan, és a szerzők nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy a megfigyelt rizikóemelkedés – legalábbis részben – nem mért (zavaró) körülmények következménye is lehet. Mindazonáltal így foglalják össze tapasztalataikat: „Mindent egybevetve, adataink a szájüregi mikrobiom fontosságát hangsúlyozzák a nyelőcsőrák és gyomorrák kialakulásában. További prospektív vizsgálatok szükségesek az orális mikrobiom közvetlen elemzésére annak érdekében, hogy azonosíthassuk a most megfigyelt összefüggésekért potenciálisan felelős specifikus szájüregi baktériumtörzseket. Ilyen ismeretek birtokában könnyen elérhető, noninvazív biomarkerekhez juthatunk az említett két tumortípus szempontjából fokozottan veszélyeztetett személyek felismeréséhez.”
