Az ASCO (American Society of Clinical Oncology) szakmai szervezet június 2–7. között szokás szerint Chicagóban tartotta éves konferenciáját, melynek egyik szekciójában az amerikai gyógyszerügyi hatóság, az FDA képviselői vitatták meg az onkológiai készítmények engedélyeztetésének vitás pont­jait a résztvevőkkel (hibrid, azaz online és személyes részvételi formában egyaránt). Ehelyütt az onkológiai gyógyszerek engedélyezésének legvita­tottabb területein tervezett változtatásokról számolunk be.

Ma már széleskörűen ismert, hogy a D-vitamin korábban számon tartott feladatainál jóval szélesebb hatásspektrummal rendelkezik. Diabetesben a megfelelő D-vitamin-ellátottság kiemelt jelentőségű. A közlemény átte­kinti a D-vitamin metabolizmusát, fő hatásait és részletesen foglalkozik az inzulinszekréciót és az inzulinhatást érintő mechanizmusokkal. Kiemeli a vitaminnak a diabeteses neuropathia kialakulásában és kezelésében, valamint a coronaria-betegségben betöltött szerepét. Hangsúlyozza a cu­korbetegek D-vitamin-ellátottságának rendszeres ellenőrzését és nem ki­elégítő vagy elégtelen volta esetén a pótlás indokoltságát.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a PIK3CA mutációval rendelkező emlőrák kezelésére szolgáló Piqray (alpelizib) filmbevonatú tablettát.

Az FDA 2019. május 24-én engedélyezte az előrehaladott vagy áttétes HR+, HER2-, PIK3CA mutációval rendelkező emlőrák kezelésére szolgáló Piqray (alpelizib) tablettát.

Az elsőként 2016-ban publikált krónikus lymphoid leukaemia nemzetközi prognosztikai index (CLL-IPI) öt tényező, az életkor, a stádium, a TP53 és IGHV mutációs státusz, valamint a szérum β2-mikroglobulin-szint alapján nyújt előrejelzést a betegség várható kimeneteléről. CLL-IPI hasznosságát számos országban és különféle vizsgálati keretben (akadémiai központok, nemzetközi populáció alapú kohorsz, klinikai vizsgálat) alátámasztották. Viszont a vizsgálati helyek az egyes kategóriákhoz tartozó átlagos túlélésekben kismértékű, de nem elhanyagolható különbségeket találtak, valamint kevés az információ arról is, hogy ez a módszer mennyire jó előrejelzője a diagnózistól az első kezelésig eltelt időnek.

BEVEZETÉS
Az elmúlt években a B-sejt-receptorhoz (BCR) kapcsolt intracelluláris jelátvitel befolyásolása fontos célpontnak bizonyult több non-Hodgkin lymphoma, így a krónikus lymphoid leukaemia (CLL) kezelésében is. Két intracelluláris kinázinhibitort (KI), az idelalisibet (foszfatidilinozitol-3-kináz-inhibitor), és az ibrutinibet (Bruton kináz-inhibitor) egyre elterjedtebben használnak a klinikai gyakorlatban. Számos kérdés merül fel, az eddigi adatok pedig korlátozottak a két KI optimális alkalmazásával és a kezelés felfüggesztésének következményeivel, illetve a kezelésváltást követően várható terápiás eredményekkel kapcsolatban. Nincs egyértelmű ajánlás, hogy melyik szert válasszuk elsőként, sokszor ezt az egyes szerek ismert mellékhatás-jellemzői, vagy a kezelőorvos preferenciája határozza meg. Nincsenek adatok arról sem, hogy van-e terápiás haszna az egyik típusú KI kezelésről átváltani egy másikra.

A fentiek miatt szükséges, hogy a KI kezelésben részesülő CLL-es betegek adatait összesítsük.

BEVEZETÉS Az emlőrákok kb. 70%-a ösztrogéndependens. Ezen hormonreceptor pozitív kórképeket antiöszt rogén terápiával (pl. tamoxifen, fulvesztrant, aro matázgátlók) kezelik, ami megakadályozza a rák kiújulását, azonban a betegek egyharmada esetében antiösztrogén-rezisztens, a jelenlegi módszerekkel kezelhetetlen, előrehaladott emlőrák alakul ki. 

Vizsgálataink célja a foszfatidilinozitol-3-kináz/AKT (PI3K/AKT) növekedési jelátviteli útvonal genomikai paramétereinek összehasonlítása volt különböző emlődaganat-típusokban. A PI3K/AKT jelátviteli útvonal gyakran mutat fokozott aktivitást emlődaganatokban a PI3K-aktiváció vagy a proteinfoszfatáz és tenzin homológ (PTEN) inaktiválódása következményeként, így a szignálútban szereplő gének aktiválása/inaktiválása meghatározó szerepet játszik a kemorezisztencia (tamoxifen, trastuzumab) kialakulásában is. Ezért célul tűztük ki a PTEN-vesztés mechanizmusainak és a PI3K katalitikus alegysége (PIK3CA) „forrópont”-mutációinak meghatározását, mivel ezek az adatok a terápiás érzékenység előrejelzését teszik lehetővé. Új terápiás célpontok meghatározására PTEN-deficiens MCF10A sejtvonalat használtunk. Vizsgálatainkban 69 primer emlőtumorban határoztuk meg a PTEN-mRNS-szintet, a PTEN- és PIK3CA-mutációkat, valamint a PTEN-allélvesztést és promoter-hipermetilációt. PTEN-hiányos és PTEN-t expresszáló izogenikus MCF10A emlőráksejtvonalak mRNS-expressziós mintázatát oligonukleotid microarray segítségével hasonlítottuk össze, PD166866 FGFR1-inhibitorral szembeni érzékenységüket citotoxicitási assay-vel vizsgáltuk. Eredményeink szerint a tripla-negatív (TN) daganatok mintegy 68%-ában, míg az ER+/PR+ és HER2+ tumorok 45%-ában következetett be a PI3K/AKT út fokozott aktivitása. A TN és HER2+ daganatokra a PTEN gén funkcióvesztése jellemző. Az ER+/PR+ daganatokban vagy a PTEN-inaktiváció, vagy a PI3K-aktiválódás figyelhető meg. A HER2+ daganatok egy csoportjában a PTEN-inaktiváció és a PI3K-aktiváció együttesen fordul elő. A PTEN-hiányos MCF10A emlőráksejtvonalban fokozott expressziót mutattak a fibroblaszt növekedési faktor 2 (FGF2)/FGFR1 jelútvonal egyes tagjai. Feltételezzük, hogy a PTEN hiánya felerősíti az autokrin FGF-szignalizációt, mely fokozza a sejtproliferációt. Az FGF2 és FGFR1 ígéretes terápiás célpont lehet a PTEN-negatív emlődaganatokban. Magyar Onkológia 59:346–351, 2015

Kulcsszavak: PI3K/AKT szignálút, PTEN, terápiás rezisztencia, célzott terápia, FGFR1

BEVEZETÉS
Az első veleszületett agammaglobulinaemiás eset leírója, Ogden Bruton gyermekgyógyászról elnevezett Bruton tirozin-kináz (BTK) egy citoplazmatikus, nem receptor jellegű tirozin-kináz, amely a nem receptor jellegű tirozin-kinázok második legnagyobb csoportjába, a Tec kinázok közé tartozik.

BEVEZETÉS
Jól ismert, hogy a B-sejtes lymphomák patogenezise azzal kapcsolatos, hogy a B-lymphocyta differenciálódás mely stádiumában levő sejtfajtát érinti a malignus transzformáció.