A fej-nyaki daganatoknál a szervmegtartó terápiás lehetőségek elfogadásával, általános alkalmazásával megnőtt a képalkotó diagnosztika szerepe. Az új terápiás módszerek (sugárterápia fejlődése, a célzott biológiai kezelés, immunterápia) a pontos anatómia mellett jobb tumormeghatározást és több prognosztikai információt igényelnek. A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) fej-nyaki daganatoknál alapvető vizsgálattá vált, nemcsak a tumorstádium kimutatására, hanem a terápiahatékonyság, terápia utáni státusz, a kezelés következtében létrejött szövődmények elemzésére, a reziduális és recidív tumor kimutatására is. A multiparametrikus, anatómiai és funkcionális információt nyújtó MRI (MP-MRI) valódi képalkotói biomarker, a magas anatómiai felbontás mellett molekuláris és funkcionális, kvalitatív és kvantitatív adatokat szolgáltat. A diffúziósúlyozott mérésekkel (DW-MRI) és a perfúziós-dinamikus kontraszthalmozáson alapuló MRI-méréssel (P-DCE-MRI) javítja a céltérfogat meghatározását, biológiai targetkijelölést tesz lehetővé és a kezelés hatékonyságáról is tájékoztat. A DW-MRI sejtszintű adatokat szolgáltat, sejtdenzitásról, a plazmamembrán integritásáról tájékoztat, a szövetekben lévő vízmozgást jeleníti meg. A P-DCE-MRI hasznos hemodinamikai információt nyújt a szövetek erezettségéről, az erek permeabilitásáról. A jelenleg zajló kutatásokban a radiomika eredményei biztatóak, az MP-MRI az onkológiai képalkotásban a mesterséges intelligencia segítségével új perspektívát nyújt, a technológiai fejlesztések jobb és jobb megvalósulását.

Magy Onkol 69:105-116, 2025

Egyre jobban értjük az életkorral összefüggő neurodegeneratív betegségek patofiziológiáját miközben nem rendelkezünk hatékony betegségmódosító kezelésekkel.

Az SLE sok szervet érintő, ritka autoimmun betegség. A különböző időben és súlyossági formában megjelenő tünetek okán e krónikus betegek tartós gondozást és kezelést igényelnek. Magyarországon kb. 3–5000 rendszere­sen gondozott SLE-s beteg van, azonban a tényleges prevalencia ennél jóval magasabb lehet. Az SLE-t elsősorban a betegség korai felismerésében és terápiájában nagy tapasztalattal rendelkező reumatológus/immunológus szakorvosok diagnosztizálják és kezelik, de a betegek rutinellátásában a gondozó családorvosnak és a társszakmák szakrendelésein dolgozó kol­légáknak is kiemelkedő szerepe van.

Az agyi régiók összeköttetését jelző térkép már korai stádiumban képes kimutatni a Parkinson-kór progressziójának várható ütemét.

Világunk digitális átalakulása megállíthatatlan. A neurogenetikai kérdé­sekben alkalmazott genomika az adatok mérete és összetettsége nyomán a mesterséges intelligencia (MI) aktív felhasználója, jórészt a genotípus-fenotípus összefüggések értelmezésekor, a variánsok és a (gyakran töme­gesen hiányos) bizonyítékok kombinálásakor. Az adatvezérelt egészségügyi ellátás kibontakozásához, a személyre szabáshoz a klinikai megfigyelések biztonságos megosztásával is hozzájárul.

Az új, nem invazív tesztelés 80%-os pontossággal képes megjósolni a demencia kialakulását akár 9 évvel a klinikai diagnózis előtt.

Agyi képalkotó vizsgálatok mesterséges intelligenciával végzett elemzése során a depresszió hat típusát különítették el.

A Viagra hatóanyaga segít az agyi vérellátás javításában, a vaszkuláris demencia prevenciójában.

A genderszempontú gyógyászat különbséget tesz a férfiak és nők kardio­vaszkuláris megbetegedéseinek kialakulását, illetve az egészségük meg­tartását befolyásoló biológiai és szociokulturális szempontok között. Ez a látásmód lehetővé teszi az egyes nemekre jellemző rizikófaktorokhoz köthető, személyre szabott betegségmegelőzést.

A PET-vizsgálatnál korábban mutatja ki az Alzheimer-kórt a szabad vízmolekulákat feltérképező diffúziós tenzor képalkotó eljárás (FW DTI).