A fejlett országok morbiditási és mortalitási adatainak vezető betegségcso­portját változatlanul az ateroszklerotikus hátterű megbetegedések alkot­ják. Kiterjedt és intenzív kutatások fokozatosan feltárták az atherosclerosis legfontosabb rizikótényezőit és azok befolyásolási lehetőségeit. Az elmúlt három évtizedben a hypercholesterinaemia kezelésében elsődleges szerepet játszó sztatinok, illetve sztatin + ezetimib kombinált terápia alkalmazása le­hetővé tette az atherosclerosis progressziójának megállítását, kedvező eset­ben akár a plakk-képződés regresszióját is. A szűk mellékhatásspektrummal rendelkező és igen hosszú, akár egyszeri adag 180 napig tartó, 50%-os LDL-koleszterin-csökkenést eredményező inclisiran klinikai alkalmazása egy új korszak kezdetét jelenti az atherosclerosis elleni küzdelemben.

Az ARB alkalmazása során a központi idegrendszerben megnövekedett angiotenzin II szint ronthatja bizonyos mentális betegségek kimenetelét. A bemutatásra kerülő vizsgálat célja az öngyilkosság és az ARB-expozíció kapcsolatának tanulmányozása volt, amelynek eredményei alátámasztják ezt az összefüggést.
JAMA Network Open, 2019. október

A közönséges variábilis immunhiány (CVID) nagyfokú klinikai heterogeni­tást mutató, veleszületett immunhiányos állapot, amely felnőttkorban is manifesztálódhat. A fertőzéseken túl az immunszabályozási zavarból eredő autoimmun betegségek, daganatok is gyakoriak, ami nehezíti a betegség felismerését. Mivel bármely szakterület orvosa találkozhat CVID-ben szen­vedő betegekkel, a kórkép ismerete mindenki számára hasznos.

A vénás thromboembolia morbiditása és mortalitása jelentős, számítanunk kell ismétlődésére is. A tromboprofilaxis, illetve a kezelés megválasztásában nagy jelentősége van a thrombosis-hajlam ismeretének. A thrombophilia vizsgála­tának mindig egyénre szabottan kell történnie, hozzátartozhat az örökletes és szerzett véralvadási eltérések laboratóriumi vizsgálata is. Nincs egységes ajánlás arra vonatkozóan, hogy mikor, kiknél és milyen céllal történjenek meg ezek a vizsgálatok. Hogy felesleges elvégzésük, elmulasztásuk vagy téves ér­telmezésük kiküszöbölhető legyen, indokolt, hogy a thrombophilia-szűrés centrumokban történjék. Az alábbiakban összefoglaljuk a főbb thrombophilia-vizsgálatokat, azok indikációit és a belőlük nyerhető információkat.

A reumatoid artritiszhez (RA) gyakran társul egy vagy több másik betegség – annál gyakrabban, minél idősebb a beteg és minél hosszabb ideje tart az RA. A kísérő be­tegségek befolyásolják az RA kimenetelét és behatárolják a terápiás lehetőségeket. Az RA aktivitásának visszaszorítása mellett a fennálló kísérő betegségek szűrése és szoros ellenőrzése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük a további károsodást. A sikeres kezelés fontos feltétele a jó együttműködés a háziorvos, a reumatológus és a betegellátásba bevont egyéb specialisták között.

A teljes genomra kiterjedő asszociációs tanulmányok és rendszerbiológiai isme­reteink lehetővé tették a 2-es típusú diebéteszre hajlamosító polimorfizmusok és biomarkerek felismerését. Ezzel új távlatok nyíltak meg a cukorbetegség személyre szóló gyógyszeres kezelésének farmakogenetikán alapuló fejlesztésében. A diabé­tesz kockázatát befolyásoló genetikai polimorfizmusok némelyike egyik vagy másik antidiabetikum hatásosságával is összefügg. Csökken a távolság a valóság és a dia­bétesz személyre szabott kezelésének víziója között.

Érvek mellette
A 2-es típusú cukorbetegség kezelésé­ben nyilvánvaló paradigmaváltás követ­kezett be: korai kórismézés, kezdő ke­zelésként életmódváltás és metformin, a jó anyagcsere-beállítás időtartamára korlátozódó orális terápia, majd késle­kedés nélkül megkezdett korai inzulinkezelés. Az erek károsodása már a 2-es típusú cukorbetegség bizonyított meg­jelenése előtt, a prediabétesznek (csök­kent glükóztoleranciának) nevezett sza­kaszban kialakul. Fontos tehát a terápia optimális tervezése.

A gyermekkori hiperkinetikus zavar, más néven a hiperaktivitásfigyelemzavar szindróma (ADHD = Attention Deficit and Hyperactivity Disorder) a neuropszichiátria egyik legtöbbet vizsgált és egyúttal leginkább vitatott kórképe.

Az alvadásgátló kezelés önmenedzselése az első irányelvek (2001) óta rendkívül sokat fejlődött. A hordozható alvadásmonitorok továbbfejlesztésének köszönhetően ma már világszerte több mint 200 000 beteg alkalmazza ezt a módszert. Mindig a háziorvosi kontrollhoz kell viszonyítani a vizsgálat értékét.