A csípő- és térdprotézisek beültetésénél kezdetektől fogva az egyik legnagyobb kihívást a beültetett idegen anyag körüli bakteriális fertőzés jelentette, ami a mai napig az egyik legsúlyosabb szövődmény. Az utóbbi években az ortopédia figyelme fokozottabban a periprotetikus infekciók témaköre felé fordult; számos munkacsoport foglalkozik a témával. Összefoglaló közlemények, áttekintő cikkek sora született a témakörben az utóbbi 5–10 évben, ám Magyarországon ilyen jellegű mű ez ideig nem jelent meg. Az ízületi protézisek körüli bakteriális infekciók korszerű diagnosztikájával és kezelési elveivel foglalkozik ez a tanulmány.
Az alsó végtag, a láb krónikus sebei adják talán a legtöbb sebészeti, sebellátási munkát a geriátriai és diabetológiai osztályok orvosainak, ápolóinak. Bizonyítékokon alapuló vezérfonalak hiányában is érdemes figyelembe venni a szakirodalomban közölt tapasztalatokat és érvényt szerezni a „több szakma többet lát” alapelvnek.
A száraz szem könnyfilm instabilitást, könnyhiperozmolaritást, szemfelszíni irritációt és gyulladást okoz. A kezelés első vonalába a könnypótlás tartozik. Középsúlyos esetekben konzerválószer-mentes készítményeken, helyi gyulladáscsökkentőkön kívül könnypontelzáró műtét, terápiás kontaktlencse, párakamra használata jön szóba. Súlyos esetekben autológ szérum cseppentése, szisztémás gyulladásgátlás, sebészi beavatkozás válhat szükségessé.
Az Orvostovábbképző Szemle nyári számában három közlemény foglalkozik a fertőző betegségekkel. Az első cikkben az Európában terjedő vírusfertőzésekről, a másodikban a kullancsok által közvetített fertőző betegségekről, a haramdikban pedig a malária akutális helyzetéről olvashatnak.
ra a fontos tényekre, amiket a nefrológiai szakma évek óta hangsúlyoz, nevezetesen a krónikus vesebetegségek népbetegség jellegére, az akut vesebetegségek súlyosságára, az életet nagymértékben veszélyeztető voltára, a korai diagnózis és a kezelés bonyolultságára. A szimpózium három kiváló ismertetőből és két magas színvonalú kommentárból áll. A kommentátorok remek érzékkel egészítik ki az ismertetőket és teszik alkalmazhatóvá a hazai viszonyok között. Megtisztelő lehetőség, hogy ezekhez bevezetést írhatok.
A veseglomerulus szerkezetének és működésének kutatásáról szóló dolgozat részletes áttekintést ad a proteinuria és a félholdas glomerulonephritis (gyors progressziójú glomerulonephritis) keletkezéséről. Ebben a cikkben is tükröződik a dicséretes szándék, hogy egyszerre szolgálja a krónikus vesebetegségek (proteinuria) és az akut, egyes esetekben potenciálisan életet veszélyeztető kórképek (félholdas glomerulonephritis) megismertetését. Ma már nem csak a nefrológusoknak kell ismerniük a proteinuria fontosságát (lásd a kardiovaszkuláris kockázati tényezők között). A cikk remek fiziológiai értelmezését adja a vese működésének és érdekes megközelítését az anatómiai felépítésének. Felhívja a figyelmet arra, hogy régi anatómiai tanulmányaink során úgy tanultuk, a glomeruláris endothel fenesztrált, az új kutatások szerint azonban a glomeruláris endothel fenesztrumain a fehérjék nem tudnak szabadon átjutni, mert az endothel felszínén található glikoprotein réteg, az ún. glikokálix megakadályozza azt.
Ez a nefrológiai szimpózium is ráirányítja a figyelmet azokra a fontos tényekre, amiket a nefrológiai szakma évek óta hangsúlyoz: a krónikus vesebetegségek népbetegség jellegére, az akut vesebetegségek súlyosságára, az életet veszélyeztető voltára, a korai diagnózis és a kezelés bonyolultságára.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.