Az élesztőgombák közé tartozó Candida genus a természetben szinte bárhol megtalálható, az emberben a normál flóra tagja lehet. Normál kö­rülmények között nem patogén, kóroki szerepe legtöbbször valamilyen immunszuppresszív állapotot feltételez. Egyesek a modern medicina beteg­ségének is nevezik, mivel a betegségre hajlamosító tényezők között a széles spektrumú antibakteriális kezelés, a tartós intravénás katéterek, a protézisek, a parenterális táplálás, a citotoxikus kezelés, valamint a szervtranszplantációt követő immunszuppresszív terápia szerepelnek. Számtalan faja közül orvosi szempontból legjelentősebb a C. albicans és a C. glabrata.

Az emberi szervezet komplex biológiai rendszer, melyben a különböző szer­vek, szervrendszerek élettani működéséhez molekuláris szinten nélkülöz­hetetlenek a fehérjék, illetve a megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló makro- és mikroelemek, valamint ásványi anyagok. Utóbbiak hiányában az adott szervrendszer és így a szervezet egésze működészavart szenved, amely hosszú távon irreverzibilis következményekhez is vezethet. Az aláb­biakban két – élettani szempontból – különösen jelentős anyag, a vas és a magnézium hiánya esetén fellépő szövődményeket, azok megelőzését, illetve a vas- és magnéziumpótlás aktuális kérdéseit tekintjük át.

A vashiány a klinikai gyakorlatban sajnos napjainkban is az „aluldiagnosz­tizált” és „alulkezelt” kórképek csoportjába tartozik. Éppen ezért írásunk­ban szeretnénk felhívni a figyelmet a kérdéskör fontosságára, kiemelve a szubsztitúciós terápia szerepét a szövődmények megelőzésében és az életminőség javításában.

Az ízek megfelelő érzékelése magától értetődő minden egészséges ember számára. Ugyanakkor számos olyan állapota létezik az emberi szervezetnek, amelyben az ízérzékelő rendszerben is változások lépnek fel. Az ízérzékelés zavarával a táplálkozás minősége romlik, mennyisége csökken, az egyén elveszíti az étkezésből adódó örömérzetét, komolyan károsodhat az élet minősége. Ezek a panaszok a páciensek egyre szélesebb körét érintik, ezért fontos az ízérzékeléssel foglalkoznunk. Közleményünk érinti az ízérzékelés anatómiáját, élettanát, majd az ízérzékelés megváltozását, zavarait mutat­juk be többféle aspektusból.

A makro- és mikrotápanyagok hasznosításának zavarát malasszimilációnak nevezzük. A tápanyagfelvétel zavara különféle belgyógyászati kórképek formájában manifesztálódhat, amelyek differenciáldiagnosztikája a keze­lőorvost komoly kihívások elé állíthatja. A cikk ezeknek a betegeknek az ellátását szeretné gyakorlati tanácsokkal segíteni.

Egy 29 éves nő szájüregi herpes simplex vírusfertőzést követően torokfájás, köhögés, fejfájás, fáradtságérzés és 38,9 fokos láz miatt fordult orvoshoz. Az előző 3 hétben általános levertséget érzett. Je­lentkezése előtt 2 nappal szájüregi elvál­tozásokat, illetve forró tea fogyasztásakor égő érzést tapasztalt.

A szájüreg gondos vizsgálata szisztémás betegséget  tárhat fel. Értékelni kell a nyálkahártya-elváltozásokat, a periodontális gyulladást, a fogak általános állapotát. Az anémia, a cukorbaj, a Crohn-betegség, az Addison-kór és más kórállapotok szájüregi tünetekkel is felhívhatják magukra a figyelmet.

A nyelv betegségeinek felismeréséhez elengedhetetlen a nyelv morfológiai vizsgálata és a kórtörténet alapos áttekintése. Ki kell térni a tünetek megjelenésére és fennállásuk időtartamára, az előjelekre, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás kérdéskörére.

A felületes szájüregi léziók közül fôként a candidiasis, a recidiváló herpes labialis és aphthás szájgyulladás, az erythema migrans, a lingua pillosa és a lichen planus érdemel említést.