Az akut agyi érkatasztrófa, a stroke - a köznyelvben gutaütés, szélütés – az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar. A fejlett gazdaságú országokban, így Magyarországon is a szívbetegségek és rosszindulatú daganatok után a harmadik leggyakoribb halálozási ok, és a leggyakoribb rokkantsághoz vezető betegség.
Egy átbulizott éjszaka reggelén kórházba szállított 16 éves igen erős fejfájása, zavartsága jobb oldali arcfelének és jobb karjának bénulása, beszédzavarai stroke-ot feltételeztek. Mivel 16 éves korban a stroke extrémen ritka, más okot is kerestek a háttérben, így találtak rá a Lyme-kórra.
Tisztelt Kolléganők és Kollégák!
Folyóiratunk mostani számában Paál Tamás professzor úr igen fontos tanulmányával nyitjuk meg cikkeink sorát. Paál professzor – a téma legavatottabb hazai szakértője – részletesen tájékoztat bennünket a generikus gyógyszerekkel kapcsolatos kérdésekről. Bizonyára igaz, ugyanakkor indokolatlan, hogy az orvosok jelentős része idegenkedik a generikus gyógyszerek alkalmazásától, talán legfőképpen azért, mert nem ismerik a rendkívül szigorú kritériumokat, amelyek alapján egy generikum Magyarországon a piacra kerülhet. A tanulmányból részletesen megismerhetik azokat a módszereket, amelyek a teljes biztonságot szavatolják a generikumok egyenértékűsége vonatkozásában. Az érdeksérelmek ellenére a magyar egészségügyben nem lehet megkerülni a generikus gyógyszerek eddiginél szélesebb körű használatát – többek között annak érdekében is szükség van erre, hogy az egészségpénztár minél több innovatív gyógyszert fogadhasson be. Paál professzor úr számos személyes élményét felidézve, élvezetesen világítja meg számunka ezt a kérdést, nagyon ajánlom mindannyiuknak a cikk elolvasását! Mostani számunk szimpóziuma a nukleáris medicina – régebbi nevén: izotópdiagnosztika – aktuális kérdéseivel foglalkozik. A bevezetőt Galuska László professzor úr írta, és ő kommentálta a kitűnő német szerzők által a ma elérhető nukleáris diagnosztikai módszerekről írt részletes ismertetést. Külön cikkben is olvashatnak a pozitronemissziós tomográfiáról (PET), melynek aktualitását a nemrég beüzemelt második hazai készülék befogadása adja; ehhez a cikkhez Györke Tamás főorvos úr írt kimerítő, a hazai viszonyokat részletesen ismertető kommentárt. A napi klinikai gyakorlat számára fontos kérdésekről olvashatnak következő cikkeinkben. A stroke gyakoriságának növekedésével egyre fontosabbá válik a betegek korai ellátása lehetőség szerint megfelelően felszerelt és képzett személyzettel működő osztályon. Sajnos még ma is tartja magát az az orvosi hiedelem, hogy a stroke-ot elszenvedett beteg vérnyomását azonnal normalizálni kell. Ez igaz a vérzéses eredetű agyi katasztrófákra, de ezek az összes gutaütésnek legfeljebb a 10%-át teszik ki. A stroke-ok többsége trombotikus vagy emboliás eredetű; és az ilyen esetekben katasztrofális következményekkel járhat, ha drasztikus vérnyomáscsökkentéssel tovább rontjuk az elhalt góc körüli, még életképes sejteket tartalmazó penumbra vérellátását. A hazai stroke-ellenes program meghirdetője, Nagy Zoltán professzor úr rövid kommentárjában felhívja a figyelmet erre az anomáliára, a kérdés iránt érdeklődő kollégákat viszont arra biztatom, hogy az ide vonatkozó szakmai irányelveket tanulmányozzák. Bár nemzetközi viszonylatban sincs még teljesen egységes álláspont, biztos, hogy akut thromboemboliás stroke esetén 200/110 Hgmm felett (egyesek szerint még magasabb értéknél) szabad csak elővenni a vérnyomáscsökkentő szereket. Szinte napról napra nő a refluxbetegségben szenvedők száma, kiknek döntő többsége ma már eredményesen kezelhető, és csak az ezzel foglalkozó szakemberek látják azt a 20–30%-nyi beteget, akik a korszerű savcsökkentő szerek használata ellenére sem gyógyulnak. Ezekről a „gyengén savas” és „nem savas” GORB-ban szenvedő betegekről, felismerésükről és kezelésükről olvashatnak a német szerzők tollából származó cikkben, melyet Rosztóczy András tanár úr részletes kommentárja egészít ki. Csak marginálisan kapcsolódik ehhez a témához az aszpirin kardiovaszkuláris prevencióban betöltött szerepe, melyről számos nemzetközi felmérés alapján ma már kiegyensúlyozott állásfoglalást lehet kialakítani. Úgy tűnik, hogy az aszpirin alkalmazása továbbra is csak akkor indokolt, ha a 10 éves kardiovaszkuláris kockázat 10% felett van, mert ennél kisebb kockázat esetén túlsúlyba kerülhetnek a vérzéses szövődmények. Hogy a kérdés mennyire nincs véglegesen eldöntve, jól érzékelhetik Kiss Róbert Gábor docens úr értő kommentárjából.Meggyőződésem, hogy az inkontinencia sokkal gyakoribb panasz, mint amilyen gyakran az orvosok tudomást szereznek róla. A felmérések szerint postmenopausában a nők közel felének cseppen el olykor a vizelete, elsősorban terhelés hatására. Számos ábrát tartalmazó, kitűnő cikkünk és Buzogány István főorvos úr kommentárja számos gyakorlati kérdésben fog Önöknek eligazítást adni. Ugyancsak kitűnő tanulmányt olvashatnak a személyiségzavarok felismeréséről és kezeléséről. Ezek a betegségek is sokkal gyakoribbak, mint azt a statisztikák alapján gondolhatnánk. Simon Lajos docens úr kitűnő, részletes kommentárja segíteni fogja olvasóinkat ezeknek a zavaroknak a felismerésében. Igen fontos kérdést taglal a diabeteses betegek koleszterincsökkentő terápiáját összefoglaló cikkünk és Gerő László professzor úrnak a legújabb adatokat is ismertető kommentárja. Hazánkban a sztatinok most már megfelelő támogatásban részesülnek (bár kérdés, hogy meddig), és ez az orvosok szokásaiban kissé megbontotta az egyensúlyt; az itt olvasható gondolatok a fibrátok alkalmazásának lehetőségét fogják szélesíteni. Felhívom a figyelmüket állandó rovatainkra is; ezek egy részét folyóiratunk ezúttal terjedelmi okok miatt nélkülözni kényszerül, de kívánom Önöknek, hogy így is napi munkájuk hasznára forgassák.
Az átmeneti agyi keringészavart (transient ischemic attack, TIA) követő stroke rövid távú kockázata az első 3 hónapban körülbelül 10–20%, és ezen belül is az első héten a legnagyobb. Sajnos a TIA után fellépő hiperakut stroke megelőzésének lehetőségeiről keveset tudunk. A MATCH (Management of Atherothrombosis With Clopidogrel in High-Risk Patients With Recent Transient Ischemic Attack or Ischemic Stroke) elnevezésű, nemrég lefolytatott vizsgálat adatai alapján úgy tűnik, hogy rövid távon hatásos lehet a kettős thrombocyta-aggregáció-gátló kezelés. A közleményben a szerzők elemzik a terápiás lehetőségeket, összefoglalják a rendelkezésre álló ismereteket, és hangsúlyozzák a véletlen besorolásos vizsgálatok elvégzésének jelentőségét a minor stroke vagy TIA után alkalmazható prevenciós kezelés hatékonyságának egyértelmű megállapításában.
Aminor stroke és a TIA – a gyors diagnózist és beavatkozást szükségessé tevő instabil anginához hasonlóan – valódi orvosi sürgősségi állapot, bár sajnos a világ legnagyobb részén az egészségügyi rendszerek ma még nem tekintik annak. Általános gyakorlat, hogy a minor stroke-ot és a TIA-t nem sürgősséggel kezelik, s az esemény után „alig néhány héten belül” kerül sor a „gyorsított átvizsgálásra”. Emiatt – túl azon, hogy jelen ismereteink szerint a tünetek jelentkezésétől számított 48 órán belül el kell kezdeni az acetil-szalicilsav-terápiát – kevés véletlen besorolásos vizsgálatokon alapuló eredmény segíti a minor stroke vagy a TIA akut fázisában alkalmazandó kezelést. Csaknem minden másodlagos prevenciós vizsgálat betegeit hetekkel vagy hónapokkal a tünetek jelentkezése után választották be a vizsgálati csoportba, ezért éppen a legveszélyeztetettebb betegek nem szerepelnek a vizsgálatokban: azok, akik a közben kialakult stroke miatt kimaradtak belőlük.
Főbb tézisek: A nagy dózisban adott kis molekulatömegű heparinok rutinszerű alkalmazása a stroke megelőzésében nem helyénvaló. Kivételt jelenthetnek azok az esetek, amelyekben korai alvadásgátlás indokolt, a frakcionálatlan heparinnak a parciális tromboplasztinidő szerinti adása azonban túl nagy vérzésveszéllyel járna. A kardiális eredetű, pitvarfibrillációval társuló emboliás stroke akut fázisában az acetil-szalicilsav adása részesítendő előnyben.29 Pitvarfibrillációval, bal kamrai thrombussal vagy aneurysmával, továbbá súlyos fokú bal kamrai funkciózavarral járó szívizom-infarctus esetén a betegeket 2–3-szoros INR értékre beállított orális alvadásgátló kezelésben kell részesíteni. Ugyanez vonatkozik a mechanikus műbillentyűvel élő, valamint a 25%-nál kisebb ejekciós frakcióval járó dilatatív cardiomyopathiában szenvedő betegekre is. Jelentős jobb-bal shunttel járó foramen ovale persistens esetén orális alvadásgátlást (INR: 2–3) kell alkalmazni a stroke másodlagos prevenciója céljából. Recidív embolisatiónak vagy a pitvari sövény aneurysmájának egyidejű fennállásakor a nyílás katéteres zárása jön szóba. Egyéb esetekben napi 300 mg acetil-szalicilsav adása többnyire elegendő. Az agyat ellátó artériák dissectiója alvadásgátló kezelést indokol, amely először heparinnal, majd orális alvadásgátlókkal (INR: 2–3) történik, 3–6 hónapon át. Artériás eredetű agyi infarctust követően az orális alvadásgátlás csak speciális esetekben jön szóba. Az agyi vénás sinusok thrombosisa esetén az alvadásgátlást heparinnal kezdjük, majd orális antikoagulánsokkal (INR: 2–3) legalább 6 hónapig folytatjuk. A 40 évesnél fiatalabb, ismeretlen eredetű agyi történésen átesett betegeket tanácsos kivizsgálni thrombophilia irányában. Ismétlődő vagy életveszélyes thrombosis esetén, illetve kombinált thrombophiliában rendszerint élethosszig tartó alvadásgátlásra van szükség. A stroke Németországban évente 250 ezer embert érint; ez a súlyos fokú rokkantság leggyakoribb oka és a harmadik leggyakoribb halálok. Az esetek 15%-ának hátterében agyvérzés áll, 85%-ban ischaemiás károsodásról van szó. Az agyi keringészavar ismétlődésének veszélye tartósan fennáll, de az első 30 napban a legnagyobb.42 Az ismert kockázati tényezők (magas vérnyomás, hyperlipidaemia, cukorbetegség, dohányzás, mozgáshiány stb.) befolyásolásán túl többnyire thrombocyta-aggregáció-gátlók vagy antikoagulánsok adása is indokolt. Mivel az alvadásgátlók a szokásos dózisban jelentősen növelik a vérzés kockázatát, alkalmazásuk során fokozott gondossággal kell eljárni. A továbbiakban a közelmúltban lefolytatott klinikai vizsgálatok eredményeinek tükrében tekintjük át az alvadásgátlók stroke esetén történő alkalmazásának gyakorlatát. A heveny stroke heparin- vagy heparinoidkezelésének megbeszélése után a K-vitamin-antagonistáknak a hosszú távú megelőzésben játszott szerepét mutatjuk be.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.