A demencia kockázata magasabb pitvarfibrilláció meglétekor, de egyes adatok szerint a sinus ritmus helyreállításával a kockázat csökkenthető.

A szívritmuszavar gyakori jelenség, és akut helyzetben kihívást jelenthet a kezelőorvos számára. A cikkben bemutatjuk az akár az életet is fenyege­tő bradycard és tachycard szívritmuszavarokat és kezelésüket, valamint gyakorlati tanácsokat adunk a kórismézésükhöz.

Az osteoporoticus csonttörés kockázatai: a gyenge csontminőség, osteopo­rosis és sarcopenia, komplex mozgászavar. Ezek az esendőség-szindróma fő komponensei. Az esendőség (frailty) önálló kockázata az elesés, amely a fragilitási törés leggyakoribb oka.

Fázis III vizsgálati eredmények szerint jó hatásosságot és biztonságosságot mutatott inszomnia kezelésében a daridorexant hatóanyag.

A pitvarfibrilláció a klinikai jelentőséggel bíró arrhythmiák közül a leg­gyakrabban fordul elő és a prevalenciája a népesség öregedésével nő. Bár nem életveszélyes ritmuszavar, a morbiditást és mortalitást jelentősen befolyásolja, szívelégtelenséget okozhat, és markere egy organikus beteg­ségnek még akkor is, ha ezt bizonyítani nem tudjuk. 

A beültethető kardioverter defibrillátor (ICD) a kamrai tachycardiák és a kamrafibrilláció kezelésének, a hirtelen szívhalál megelőzésének alap­vető eszköze. Az ICD megfelelő alkalmazásával a leginkább érintett beteg­csoportban, a középkorú, ischaemiás szívbetegségben szenvedő férfiak körében nemcsak életeket és életéveket mentünk meg, hanem jelentős nemzetgazdasági haszon is keletkezik a tapasztalt munkaerő munkaképességének megtartásával.

A cikk összefoglalja két összefonódó éberségfüggő mozgás-rendellenes­ség, a nyugtalan láb szindróma és a periodikus lábmozgás zavar tüneteit, kórlefolyását, a komorbiditásukra, diagnosztikájukra, patofiziológiájukra, kezelésükre vonatkozó ismereteket és gyakorlatot. A két, egymást átfedő szindróma résztüneteinek megértésében az utóbbi 15 évben előrehaladás tapasztalható. Mind a háziorvosok, mind a neurológusok és belgyógyászok képzettségét növelni kell a gyakori, jelentős szenvedéssel járó, még nem kel­lőképpen diagnosztizált tünetegyüttes egyre szélesebb körű ismertetésével. Bár a megfelelő diagnózis csak alváslaboratóriumban állítható fel, a gyanúnak a háziorvosban is fel kell merülnie ahhoz, hogy javuljon a felismerési arány.

A szívelégtelenség a fejlett országokban az egyik vezető halálok. A bete­gek mortalitása a korszerű gyógyszeres és eszközös kezelések ellenére egyes rosszindulatú tumoros betegségekét is meghaladja. A betegség­hez vezető folyamatok minden egyes lépését még nem sikerült tisztázni, így a terápiás lehetőségek még távolról sem teljesek. Összefoglalónkban áttekintjük a D-vitamin lehetséges szerepét a szívelégtelenség kialaku­lásában, illetve az esetleges terápiás alkalmazását támogató és az annak ellentmondó adatokat.

Az inszomnia kezelésének alapját a viselkedésterápia képezi, de eseten­ként gyógyszeres kezelés is szükségessé válhat. Idősebb felnőttek számára a kontrollált felszabadulású melatonin és doxepin az elsőként választandó szer; második vonalban a „z betűs szerek” közül választhatunk. Elalvási ne­hézségek ellen kontrollált felszabadulású melatonin vagy „Z szer”, átalvási zavarok ellen kis dózisú doxepin vagy Z szer adható. Benzodiazepinek nem javasolhatók: jobb alternatívák is rendelkezésre állnak. Az orexinreceptor-antagonista suvorexant nem hatásosabb, de drágább a Z szereknél. Szedatív hatású antihisztaminok, antiepileptikumok és atípusos antipszichotikumok csak speciális esetekben ajánlhatók.

Az mHealth applikációk egyre elterjedtebbek, azonban egyre több jogi kérdést vetnek fel. Személyes adatokat és egészségügyi adatokat kezelő alkalmazásokról lévén szó, az adatvédelmi, adatbiztonsági kérdések egy­re fontosabbak az ilyen appok fejlesztőinek és felhasználóinak. A cikk az mHealth applikációkkal kapcsolatos legfontosabb adatvédelmi kérdéseket járja körül, választ keresve arra is, hogyan alakul a szabályozás az Európai Unió új adatvédelmi rendeletének 2018-as hatályba lépésével.