Ismét egy pszichiátriai témájú számot tart a kezében (vagy éppen böngészik) az Olvasó. Szándékunk szerint olyan témá­kat szeretnénk körüljárni, amelyek fontosak és érdekesek lehetnek a nem pszichiáter olvasók számára is. Fontos tudnunk, hogy a pszichiátria változik: nemcsak a terápiák fejlődnek éppen olyan gyorsan, mint a me­dicina egyéb területein, hanem változik a pszichiátriai epidemiológia is: bizonyos kórformák gyakorisága csökken (ilyen például a klasszikus konverziós zavar), másoké nő, új, korábban ritkább patológiás visel­kedésformák válnak egyre gyakoribbá. A helyzet kedvezőtlen, mert a pszichiátriai zavarok száma, népegészségügyi jelentő­sége és társadalmi terhei egyaránt nőnek a XXI. században, sok kórkép esetén pedig gyakoribbak a súlyosabb lefolyású esetek. Mindez természetesen „átgyűrűzik” a társ­szakmákba is, ezért is fontos lehet bizonyos pszichiátriai zavarok legalább vázlatos is­merete az általános orvoslásban.

A pszichiátriai osztályra sürgősséggel beutalt, beszállított betegek egy részé­nek hospitalizálása elkerülhető. Ennek érdekében kialakítottunk egy néhány ágyas Központi Pszichiátriai Betegfelvételi Részleget, amelynek fő feladata a diagnosztika és a sürgősségi ellátás. Itt kell kiszűrni a szomatikus okból zavart tudatállapotú pácienseket, és itt megoldhatók a krízisszituációk, az akut szorongásos állapotok és az acting out reakciók jó része is 24 órán belül. 

Gyermekpszichiáterek részére tartott tudományos szimpóziumot a Lilly Hungária Kft. 2014. szeptember 19-én, Budapesten. A szakmai program a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) egyéni és társadalmi szinten jelentkező kihívásait, a betegség diagnosztizálásának és terápiájának irányelveit, az ADHD első vonalbeli gyógyszeres kezelésében immár OEP támogatással alkalmazható Strattera (atomoxetin) alkalmazásának módját, és a témával kapcsolatosan összegyűlt legfontosabb evidenciákat foglalta össze. Az előadásokat és a diszkussziót követően a meghívott szakértők kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg, hogy mit tehetnek a hozzátartozók, a segítők és az alap-, illetve szakellátásban dolgozók az ADHD s gyermekek életminőségének javításáért.

Többek között a klímaváltozás emberi egészségre és egyes neurológiai betegségekre gyakorolt hatásait vizsgálják a Semmelweis Egyetemen Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének kutatói. 

Az elmúlt 20 évben jelentősen nőttek a mentális betegségek okozta terhek és felgyorsult a klinikai idegtudomá­nyok integrációja. Amikor az 1990-es években megjelentek az első köz­lemények arról, hogy 2020-ra az iszkémiás szívbetegség után világ­szerte a depresszió, pontosabban az unipoláris major depresszió lesz a má­sodik legnagyobb társadalmi teher – direkt és indirekt költségeket okozó betegség –, sokan kételkedtek és kevesen vették komolyan.

A kézirat a Medical Tribune és az Orvostovábbképző Szemle kiadójának 2010. szeptember 21-én, a Közös kincsünk? – fókuszban a gyermekgyógyászati gyógyszerek című konferencián elhangzott előadás alapján készült.

A gyermekkori hiperkinetikus zavar, más néven a hiperaktivitásfigyelemzavar szindróma (ADHD = Attention Deficit and Hyperactivity Disorder) a neuropszichiátria egyik legtöbbet vizsgált és egyúttal leginkább vitatott kórképe.