A vörösvérsejt-transzfúzió célja az oxigénszállító képesség javítása olyan esetekben, amikor tünetekkel kísért anaemia igazolódott, vagy fennáll ennek kockázata. Az alacsonyabb hemoglobin küszöbértékeket alkalmazó restrik­tív transzfúziós stratégia típusos klinikai esetekben egyenértékű a liberális küszöbértékekkel. A plazmatranszfúzió a klinikailag jelentős véralvadási zavarok korrekciójára szolgál vérzés vagy annak nagy kockázata esetén. Az alvadási paraméterek enyhén kóros értéke nem prediktív klinikai vérzés irányában, ezért önmagában nem is teszi szükségessé plazmatranszfúzió adását. A trombocitatranszfúzió célja a vérzések megelőzése vagy keze­lése thrombocytopeniában vagy a vérlemezkék funkciózavara esetén. Hypofibrinogenaemiában krioprecipitátum transzfúziója szükséges.

A protonpumpagátló (PPI) szerek a sav­szekréció-gátlás és a gyomornyálkahártya-védelem (gastroprotectio) „aranystandard­ját” képezik, napjainkban világszerte, így Magyaror­szágon is az egyik leggyakrabban felírt gyógyszercsoport. Az in­dokolatlanul hosszú ideig alkalmazott PPI-kezelés során, különösen időskorban a társbetegségekkel és a gyógyszer-inter­akciók nagyobb kockázatával is számolni kell. A korábban felmerült legtöbb mellékhatás esetében az összefüggések bi­zonytalanok, mivel a rendelkezésre álló adatok rendszerint retrospektív, obszervá­ciós, epidemiológiai vagy kis esetszámú, kontrollcsoport nélküli tanulmányokból származnak.

Kedves Olvasó, Kedves Kolléga!

„A május a természet bocsánatkérése a feb­ruár miatt.”  Mi nem bocsánatot, hanem fi­gyelmet kérünk és tartalmas olvasnivalót ajánlunk a megérdemelt pihenés hasznos eltöltéséhez. Az Orvostovábbképző Szem­le legújabb száma a gasztroenterológia témaköréből választ aktualitásokat, me­lyeket nagy tapasztalatú hazai szakem­berek kommentálnak.

Újabban világszerte megélénkült a dermatológusok érdeklődése a bőr endokrinológiai sajátosságai iránt. A hormonreceptorok sejtszintű exprimálásával és számos hormon és hormoncsoport szintézisével, vagy éppen hormonok speciális aktiválásával és inaktiválásával, illetve a bőrben (is) termelődő biológiailag aktív hormonok felszabadulásával kapcsolatos új ismeretek alapján a bőrt joggal tekinthetjük endokrin szervnek.

AGYÓGYSZERES KEZELÉSHEZ TARTOZÓ fogalmak közül valószínűleg a „mellékhatás” kifejezést használjuk a leggyakrabban. S ha a betegeket arról kérdezzük, mire kíváncsiak egy újonnan bevezetett gyógyszer kapcsán, alighanem az elsők között azt kérdezik: mik a mellékhatásai, mit kell tenni, ha megjelennek. Ha pedig azt vizsgáljuk, mi a leggyakoribb oka annak, hogy egy beteg abbahagyja egy tabletta szedését, vagy éppen kilép egy gyógyszerkísérletből, megint csak azt találjuk: a mellékhatások. De léteznek-e valóban „mellékhatások”, s ha igen, lehetne-e és hogyan lehetne kiiktatni őket?

Magyarországon a daganatos halálozás a második leggyakoribb halálokként az összhalálozás 24%-át teszi ki, azaz a daganatos betegségek 34 000 ember halálát okozzák évente. 

Az epidemiológiai adatok ismerete segíthet a beteg panasza és/vagy tünete alapján gyorsan átgondolni, melyek a nagy, és melyek a kisebb valószínűséggel szóba jövő kórképek. A fejfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt orvoshoz fordulnak az emberek. A panasz gyakoribb lehet, mint amilyennek a statisztikák mutatják, mivel a betegek mintegy fele fejfájás miatt a családorvost sem keresi fel – újabban sokan az internetes oldalakon tájékozódnak és vény nélkül kapható gyógyszerekkel kezelik magukat.