Paraneoplasztikus szindróma alatt azt értjük, ha a daganattal összefüggő klinikai tüneteket nem a daganat mérete, inváziója vagy áttétképzése, hanem a daganat által termelt szolubilis mediátor vagy az általa indukált immunreakció váltja ki. Az összes malignus daganat kb. 8%-ában fordulnak elő paraneoplasztikus szindrómák. A hormonok által okozott paraneoplasztikus szindrómákat paraneoplasztikus endokrin szindrómáknak nevezzük. Ebben a rövid összefoglalóban a legfontosabb paraneoplasztikus endokrin szindrómák fő klinikai és laboratóriumi jellemzőit ismertetem, így a malignus daganathoz társuló humorális hiperkalcémiát, az ADH-túltermelés- szindrómát (SIADH), az ektópiás ACTH-szindrómát, valamint a kifejezetten ritka kórképek közül a paraneoplasztikus hipoglikémiát és a tumor indukálta oszteomaláciát.

Egy új randomizált, ellenőrzött klinikai vizsgálat szerint a felnőttek kórházon kívül történő szívmegállása esetén a kalcium adása nem segíti elő a spontán keringés visszatérését.

A fázis III AMPLIFY vizsgálat eredményei szerint a tenapanor statisztikailag szignifikáns csökkenést eredményezett dializált betegek foszforszintjében, azaz hatásosnak bizonyult a hiperfoszfatémia kezelésében.

A krónikus veseelégtelenséghez számos betegség vezethet el. A vesekáro­sodás és annak tünetei nagyon gyakran lappangva alakulnak ki, s ha már klinikai tünetek is észlelhetők, sokszor visszafordíthatatlan szövődmények is jelen vannak. A vesekárosodás, a krónikus veseelégtelenség felismerése ezért nehézségekbe ütközhet, vagy éppen egy rutinvizsgálat során derül csak fény a veseműködés beszűkülésére. A nefrológiai ellátás és rendszeres gondozás legfontosabb szerepe az, hogy a vesekárosodás gyanúja, rizikó­faktorainak fennállása esetén időben megtörténjen a szakorvosi vizsgálat, előrehaladott veseelégtelenségben megfelelő terápiával csökkenteni kell a kialakuló szövődmények súlyosságát.

Bizonyos elszabadult daganatsejtek („vetőmagok”) jól érzik magukat a csontszövetekben (a „termőtalajban”), viszont a daganatsejtek és a befogadó csontsejtek közötti humorális párbeszéd megszakítja a csont normális homeosztázisát (a csontátépülést), ami végül egy circulus vitiosushoz, a többszörös csontáttétes betegséghez vezet. A daganatsejtek a primer tumorra jellemzően stimulálni képesek a csontfelszívódást és a csontképzést vagy mindkettőt. Ez a rendszerint gyógyíthatatlan állapot súlyos következményekkel jár, mint pl. törések, fájdalom, műtétek, sugárkezelések, bénulások, hiperkalcémia stb. (skeletal related events, SRE-k), melyek rombolják az életminőséget. A csontfelszívódás gátlása biszfoszfonátokkal vagy a RANK-ligandumtól függő mechanizmuson keresztül, kedvezően befolyásolhatja a súlyos SRE-k arányát és meghosszabbíthatja a betegségmentes túlélést. Magy Onkol 61:175–180, 2017

Kulcsszavak: daganatos csontáttétek, biszfoszfonátok, zoledronsav, ibandronát, denosumab, SRE, RANK-ligandum

Adolf Windaus 1928-ban fedezte fel a D₃-vitamint, amiért Nobel-díjat is kapott. Ma, 89 évvel később sincs még egyértelmű protokollja a D₃-vita­min-pótlásnak. Mekkora a napi adag? A napi adagolás a jó, vagy a ritkább, nagyobb adagokkal való szupplementáció is az? Még a normális D₃-vitamin-szint sem egyértelmű, sőt a D₃-vitamin-szintet meghatározó metodikák sem meggyőzőek. Mi több, sokan pszeudokórképnek tarják a D₃-vitamin-hiány pándémiáját. Számomra úgy tűnik, két dolgot kell elkülöníteni egymástól: a csont- és izomrendszeri hatásokat, illetve az extraszkeletális előnyöket. Mindkettő más-más D₃-vitamin-szint elérésétől várható, és ezért más-más pótlást is igényel. Itt most a csont- és izomrendszerről lesz szó, és az e te­kintetben leginkább érintett idős populációról.

Életmódunk miatt az alacsony magnéziumszint okozta problémákkal egyre gyakrabban kell számolnunk. A hipomagneziémia aluldiagnosztizált álla­pot, előfordulása kb. 2% az átlagpopulációban, a lappangó esetek aránya egyes betegcsoportokban akár 80% is lehet. A Mg anyagcseréjét a bél­ből történő felszívódás, a renális visszaszívódás és a csontbeli raktározás határozza meg. E folyamatok újabban megismert részletei magyaráznak több genetikai vagy farmakológiai eredetű, alacsony magnéziumszinttel járó állapotot. A megfelelő fiziológiás Mg-forrást biztosító étkezés annak általános pozitív hatása miatt is támogatandó. Hazánkban az ajánlott napi bevitel 375 mg. Túladagolástól főként krónikus veseelégtelenségben kell tartani. A cikkben a Mg fiziológiás és egyes kórfolyamatokban betöltött szerepét ismertetjük.

A hiperkalcémia – a vér megemelkedett kalciumszintje – gyakori anyag­cserezavar, amely életveszélyessé is válhat. Összefoglaljuk, hogy milyen betegségek állhatnak a hiperkalcémia hátterében, melyek a leggyakoribb tünetek, s hogy mit tehetünk a megelőzés és a kalciumszint csökkentése érdekében.

A policisztás ovarium szindróma (PCOS) a második leggyakoribb, nőket érintő endokrin kórkép. A klasszikus kritériumok mellett megjelenhet diabetes mellitus, obezitás, inzulinrezisztencia. Kései szövődményei közül kiemelendők a kardiovaszkuláris események és a krónikus anovuláció miatt kialakuló meddőség. D-vitamin-hiány számos kórkép hátterében állhat. PCOS-betegek vizsgálata során alacsonyabb D-vitamin-szintek igazolódtak. A D-vitamin-hiányos PCOS-betegek nagy dózisú D-vitamin-pótlása ígéretes terápiás lehetőség.

A noktúria a betegek életminőségét jelentősen befolyásoló panasz. A ré­gimódi szemlélettel szemben, amely a noktúriát egyértelműen az urológia tárgykörébe sorolta, ma már egyértelmű, hogy számos, különböző szakmákat érintő betegségcsoport állhat mögötte, ami megnehezítheti a háttér teljes körű feltérképezését. Az eredményes kezelési terv kialakításához szükséges a lehetséges okok azonosítása, és a helyes differenciáldiagnózis érdekében nélkülözhetetlen a részletes anamézisfelvétel és a folyadéknap­ló vezetése. Összefoglaló közleményünk célja, hogy a noktúria modern kezelési elveinek bemutatásával segítséget nyújtson a témával foglalkozó szakemberek számára.