Más mechanizmusok irányítják a jutalomérzetet férfiaknál és nőknél, ezért például a depresszió kezelésének hatékonysága is különbözhet.

Napjainkban egyre több figyelem irányul a mentális zavarok kibontako­zásának, zajlásának és kezelési vonatkozásainak immun-metabolikus ös­szefüggéseire. A mentális működéseket mélyrehatóan befolyásolják a me­tabolikus diszfunkciók, az inzulinrezisztencia, az immun- és gyulladásos folyamatok. A tudomány által feltárt összefüggésekre alapozva hatékony metabolikus intervenciókat alakíthatunk ki. Ezekkel a területekkel foglal­kozik a metabolikus pszichiátria, amely évszázados orvosi megfigyelések csíráiból napjainkban kivirágzó diszciplína.

Az EMDR a traumával és stresszorral összefüggő zavarok bizonyítottan hatékony pszichoterápiás módszere, amely egyéb indikációkban is ígére­tes. Az alábbiakban ismertetjük az eljárás történetét és működését, rövid esetleírásokkal illusztrálva.

A hippokampusz egyik fehérje-alegységének teljesen új funkcióját fedezték fel amerikai kutatók, ami új utakat nyithat az Alzheimer-kór és a poszttraumás stressz szindróma kezelésében.

Alzheimer-kóros emberek székletmintáinak állatokba ültetésével sikerült előidézni a betegséget.

A Duke Egyetem kutatói arra jutottak, hogy az emberi agy különböző motivációs manipulációk hatására másként rögzíti az emlékeket.

Egy cukornál több százszor édesebb hatóanyag, a filodulcin nagyon ígéretes eredményeket mutatott állati Alzheimer-kór modellszervezetekben.

Japán kutatók nagyon biztató eredményeket értek el a profilaktikus és terápiás hatású delta opioid receptor agonisták alkalmazásával.

A telomerek lerövidülése – a sejtek öregedésének jele – a demenciával összefüggő többszörös agyi elváltozásokkal jár.

A tranziens globális amnesia (TGA) egy akár 24 órán át fennálló klinikai szindróma, melynek jellegzetes tünete az anterográd amnesia, enyhe retrográd amnesia és zavartság. A többnyire 50 éves kor felett jelentkező TGA nyomán időleges zavar áll be a rövid távú emlékezetben. A gyakor­latban általában az látjuk, hogy a beteg időben tájékozatlan, és gyakran ismétlődően rákérdez a nap eseményeire. A klinikai képet hányás, fejfájás, homályos látás és hányinger is színesítheti. Sok esetben szerepel kiváltó tényezőként testileg vagy lelkileg különösen megterhelő esemény, többek között emocionális stressz, nagyfokú fizikai kimerültség, extrém környezeti körülmények, magaslati tartózkodás, Valsalva-manőver, akut betegség vagy szexuális érintkezés.