Az összefoglaló tanulmány a Helicobacter pylori (HP-) fertőzést evolúciós látószögből mutatja be, és megkérdőjelezi a fertőzéssel kapcsolatos eddi­gi ismeretek, klinikai összefüggések egyetemességét. Felsorakoztatja az egyes populációkban látott eltérő epidemiológiai és klinikai lefolyással kapcsolatos ismereteket, és a HP-fertőzés lehetséges kedvező aspektusait is bemutatja. Olvashatunk a krónikus gyulladások daganatkeltő ha­tásairól, részleteiben a gastritis és a gyomorrák kapcsolatáról, valamint az intestinalis metaplasia klinikai összefüggéseiről is.

Globális társadalmi kísérlet bontakozik ki a szemünk előtt, írják az amerikai tudományos akadémia lapjában evolúciós szakemberek, akik felvázolják, milyen hosszú távú változásokra számíthatunk a COVID-járvány kapcsán.

A szkizofrénia szerteágazó – a kutatásban, az oktatásban, illetve a beteg­ellátásban releváns – betegségkoncepcióinak áttekintésére vállalkozik a cikk, beleértve a kraepelini, a bleuleri, a neurobiokémiai és az evolúciós megközelítéseket. A hipotézisek igazi szellemi kihívást jelentenek, jóllehet egyik sem magyarázza meg minden oldalról a szkizofréniát.

A Homo sapiens és a neandervölgyi emberek nemcsak géneket, de vírusokat is cseréltek egymással. A másik emberfajta bennünk továbbélő génjei révén feltárhatók az ősi járványok.

Az emberiség az evolúció során karakterisztikus élettartamot alakított ki: a történelem során az emberek – a közhiedelemmel ellentétben- nagyjából ugyanolyan életkorban haltak meg, mint manapság.

A tudomány gyors fejlődése nyomán sokan jövendölnek világvégét.

Egykor fontos érzékével a Föld legnépesebb gerinces állatfaja, a Homo sapiens rosszul sáfárkodik. Irigykedve olvasom, hogy némely gerinces élőlénytársunk kilométerekről is megérzi az illatüzeneteket. A bennünket körülvevő illat- és szagtengerben szaglásunkra mi már alig támaszkodunk. Talán kevesebb házasság végződne válással, ha jobban támaszkodnánk rá.

A katéteres beavatkozások, sok esetben gyógyszerkibocsátó sztent vagy ballon alkalmazásával, egyre több érterület egyre összetettebb elválto­zásainak kezelésében helyettesíthetik a nagyobb perioperatív halálozású érműtéteket.

A modern emberhez hasonlóan összetett nyelvet használhatott a Neander-völgyi ember - derült ki az izraeli Kebara-barlangban talált mintegy 60 ezer éves nyelvcsontlelet vizsgálatából. A felfedezés megingathatja azt a meggyőződést, hogy összetett módon csak a Homo sapiens képes beszélni.

Az ateroszklerózis egy krónikus érfali gyulladás, amelyet különböző kórélettani folyamatok és megjelenési formák jellemeznek. A gyulladásos állapot fenntartásában és a plakkok rupturájában több tényező játszik szerepet, ezek között az infekció direkt és indirekt hatása régóta érdekfeszítő kérdéskör.