A gyulladásos bélbetegségek patomechanizmusában genetikai és környe­zeti tényezők modulálják az immunrendszer működését, melyet a bélflóra összetétele és metabolikus aktivitása is befolyásol. A TNF-α központi sze­repet tölt be a betegség immunpatogenezisében. E proinflammatorikus citokin célzott antitestekkel történő gátlása, a TNF-gátló-kezelés forradal­masította a gyulladásos bélbetegségek kezelését mintegy két évtizeddel ezelőtt. Hatékonyságát azóta számtalan vizsgálat és a mindennapi klinikai gyakorlat is bizonyította; a napi rutin során megtanultuk, hogyan tegyük minél hatékonyabbá a kezelést.

A pulmonális artériás hipertónia a tüdőerek progresszív vasculopathiája, melyben a progresszió megelőzésére és a kimenetelek javítására korai és hatásos vazodilatátor kezelés szükséges. A PAH-betegek speciális csoportját képezik a kalciumcsatorna-blokkolókra reagáló betegek, akik specifikus kezelést igényelnek és kedvezőbb prognózisra számíthatnak. Az esetek túlnyomó többségében azonban a kalciumcsatorna-blokkoló kezelés nem hasznos, ezért egyéb pulmonális vazodilatátor terápiák bevezetése szükséges. Összefoglalónk a terápiás lehetőségeket veszi sorra.

A melanoma incidenciája az europid rasszban gyorsabban növekszik minden más daganaténál. Mortalitása jelentősen kisebb mértékben, de szintén növekszik. Az elmúlt 10 évben a terápia forradalmi változásokon ment keresztül, az újonnan bevezetett célzott molekuláris és immunterápiáknak köszönhetően a disszeminált daganatban szenvedő betegek egy része hosszú távú túlélővé válhat.

A III. fázisú OAK tanulmányban előrehaladott nem kissejtes tüdőrákban hasonlították össze a PD-L1-gátló atezolizumab és a docetaxel klinikai ha­tásosságát. Az atezolizumab szignifikánsan jobb túlélést biztosított. A vizs­gálat kivételesnek számító további eredménye a több mint 2 éves követési idő, valamint az atezolizumab PD-L1-negatív esetekben igazolt hatása.

European Journal of Cancer, 2019. január

Csaknem két évtizede jelentek meg a relapszáló remittáló sclerosis multiplex (RRSM) kezelésére alkalmazott betegségmódosító terápiákkal (DMT, disease-modifying therapy) kapcsolatos első vizsgálatok eredményei.

A 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) a leggyakoribb anyagcsere-betegség szerte a világon, melynek incidenciája Ázsiában is meredeken emelkedik. A diabéteszes szövődmények kockázatának csökkentése érdekében rendkívül fontos a megfelelő glykaemiás kontroll.

A kétéves, nemzetközi, beavatkozással nem járó, megfigyeléses, a való élet kö­rülményeit utánzó eXpeRience vizsgálat igazolta, hogy az omalizumab alkal­mazása csökkenti az orális szteroid iránti igényt nem kontrollált perzisztáló al­lergiás asztmában.
Allergy, Asthma and Clinical Immunology, 2013. szeptember

Az Annals of Oncology című lapban közölt EORTC elemzés az ismert prognosztikai tényezők fontosságát igazolta pazopanibbal kezelt metasztatikus lágyrész-szarkómákban. Ezen kívül a hemoglobin kiindulási értéke is új prognosztikai faktornak bizonyult.

A szisztémás lupus erythematosus (SLE) kezelésére 2011 nyarán, 50 év után új gyógyszert törzskönyveztek. A belimumab B-limfocita-stimuláló fak­tor elleni teljesen humán monoklonális antitest az SLE első célzott biológiai terápiája. A szerző összefoglalja az SLE klinikai tüneteit, a hagyományos immunszuppresszív kezelést. Ismerteti a belimumab hatásosságát és biztonságosságát bizonyító klinikai vizsgálatok eredményeit.

Az American Academy of Neurology 64. kongresszusán arról számoltak be, hogy a küzdősportok kapcsán elszenvedett ismétlődő koponyatraumák hatására már évekkel a kimutatható kognitív károsodás előtt csökken egyes agyi struktúrák térfogata.