Egy finn vizsgálat szerint már a diagnózist megelőzően is gyakoribb a pszichotrop szerek használata a Parkinson-kóros betegek körében.

Az új modell magyarázatot adott arra, miért nem működnek a szokásosan alkalmazott gyulladáscsökkentő kezelések.

A WHtR a BMI-hez képest sokkal pontosabb prediktornak bizonyult az emelkedett vérnyomás és a hipertónia kockázatának megállapításában.

A fehérje érzékenyen reagál a fizikai aktivitásra és az időszakos böjtölésre, és meghatározó jelentőségű az új izomrostok kialakulásában.

A GLP-1-receptor-agonisták egyre elterjedtebb alkalmazása miatt szükség van a hatásukkal kapcsolatos ismeretek, mellékhatások és kockázatok folyamatos vizsgálatára és áttekintésére.

A légzőizomtréning (IMT) klinikailag releváns mértékben képes javítani mind a radioaeroszol-depozíciót, mind a tüdőperfúziót poszt-Covid–19- szindrómás betegeknél. Klinikai vizsgálati eredmények alátámasztják az IMT pulmonológiai rehabilitációba integrálásának fontosságát az inhalált hatóanyagok depozíciójának javítása és a perfúzió növelése céljából.

A fázis IIb PARADIGM klinikai vizsgálat biztató eredményeket hozott az amiotrófiás laterálszklerózis terápiájában.

Eltérő memóriát alakítanak ki az immobilitásban töltött időszakról a fiatalabb és az idősebb izmok.

A korábban a kóma és a minimális tudatos állapot elkülönítésére szolgáló módszer, a PCI-ST alkalmas lehet a demencia fokának mérésére is.

A módszer csökkentheti a felesleges terápiás beutalásokat azoknál, akiknél a gyakori, fejlődési eredetű beszédhibák maguktól rendeződnek.