A jelenleg engedéllyel rendelkező irbezartánhoz képest a fázis III PROTECT klinikai vizsgálatban jobb hatásosságot mutatott szparszentán a Berger-kór kezelésében.

Az elmúlt 50 évben paradigmaváltás következett be a tünetmentes bacteriuria megítélésében. A korábban számos esetben kezelendőnek tartott állapotot napjainkban a terhességtől eltekintve ártalmatlannak, sőt egyes esetekben potenciálisan kedvezőnek gondoljuk. Az állapot felismerése és kezelése várandósok esetében, valamint invazív urológiai beavatkozások előtt indokolt. Minden más esetben kerülendő a szű­rés és a kezelés, nemcsak költségvonzata, hanem a szimptómás húgyúti fertőzések, a Clostridium difficile fertőzés és az antibiotikumrezisztencia terjedése miatt is.

A CUP (Cancer of Unknown Primary: ismeretlen primer tumor metasztatikus állapota) egy gyakori „daganatféleség”, mely esetén a beteg anamnézisében nincsen ismert primer tumor, és a képalkotó eljárások és/vagy a patológia ugyan igazolják a daganatos betegséget, de nem tudják megadni a kiindulási helyét. A daganatbiológiai és -epidemiológiai ismeretek alkalmazásával költséghatékony patológiai differenciáldiagnosztikai algoritmusok alakíthatók ki, amelyek segítségével az ilyen esetek döntő többségében a primer daganat valószínűsíthető még akkor is, ha az még a kórboncoláskor sem mutatható ki, mert mikroszkopikus maradt vagy korábban regrediált. Az újabb CUP molekuláris diagnosztikumok hasznosan egészíthetik ki a fenti algoritmusokat, de önmagukban nem elég hatékonyak. Magy Onkol 63:67–74, 2019

Kulcsszavak: ismeretlen primer tumor, patológiai differenciáldiagnosztika, biológia

A European Society of Cardiology kamrai ritmuszavarokkal és a hirtelen szívhalál megelőzésével foglalkozó 2015-ös irányelveinek a 2006-os ajánlá­sokhoz képest számos új eleme van, a genetikai diagnosztikától a szubkután és a hordozható kardioverter defibrillátorokig.

Igen eltérő vélemények uralkodnak azzal kapcsolatban, hogy a méhlepényt el kell-e küldeni patológiai vizsgálatra. A szerzők szabványosítást javasolnak arra, mikor, miért és hogyan kell ezt megtenni.

A leggyakoribb hipofízisadenómák a prolaktinómák és a hormont nem termelő adenómák. A kezdeti tünetek lehetnek az endokrin diszfunkció jelei (pl. terméketlenség, csökkent libidó, tejcsorgás) vagy neurológiai tünetek (pl. fejfájás, látászavarok). Ha a diszfunkciós hipofízis hormont termel, a klasszikus klinikai szindrómák alakulhatnak ki, pl. hiperprolaktinémia, akromegália vagy Cushing-kór. Fontos a teljes hipofízisfunkció kivizsgálása, mivel gyakori a mirigy alulműködése. A kezelést végző teamnek az esetleges endokrinológiai vagy idegsebészeti kezelésre is felkészültnek kell lennie. A kis méretű, hormont nem termelő adenómák és a prolaktinómák nem feltétlenül igényelnek azonnali beavatkozást.

A háromdimenziós, nagy felbontású technikákat felvonultató képalkotó diagnosztika évek óta keresi a helyét a bonctermekben. A közelmúltban két vizsgálatban is összehasonlították a komputertomográfiás, illetve mágnesesrezonanciás halottvizsgálat értékét, megbízhatóságát a hagyományos autopsziáéval.

Tüdőérintettség a Sjögren-szindróma extraglanduláris tüneteként változatos formákban jelentkezhet, leggyakrabban nem specifikus intersticiális pneumonia vagy limfocitás intersticiális pneumonia formájában. Prevalenciájáról az irodalomban igen eltérő adatok találhatók. Ezzel az esettel, amelyben szokatlan módon az autoimmun betegség minden manifesztációja egyetlen szervre – a tüdőre – korlátozódott, az immunszuppresszív kezelés árnyoldalaira szeretnénk felhívni a figyelmet.