A racionális echokardiográfiás funkcionális vizsgálat a szívizom és a szívbil­lentyűk működésének elemzésére szolgál. A reprodukálhatóság érdekében standardizált módon elvégzett vizsgálat képi dokumentációja által a szív élettani és kórélettani változásait tudjuk nyomon követni. A cikk a legfon­tosabb numerikus paraméterek meghatározásának, illetve becslésének módszertani szempontjait tárgyalja.

Az egészséges populációt érintő állapotfelmérésekkel, a kockázati tényezők felmérésével, a megfelelő korai intézkedésekkel látványosan csökkenthet­nénk a kardiovaszkuláris betegségekkel összefüggő terheket. 

Az MR-elasztográfia kiterjeszti a radiológiai rétegvizsgálatok lehetőségeit az olyan mechanikai jellemzők feltérképezésének irányába, mint a rugalmasság, a viszko­zitás vagy a nyomás. Elősegítheti a májfibrózisok stádiumának vizsgálatát, a da­ganattipizálást, a neurodegeneratív folyamatok észlelését, illetve a noninvazív nyomásmérést a szív vagy a máj területén. Az MR-elasztográfia 2.0 az MR-berendezéssel fölszerelt klinikákon és rendelőkben könnyen bevezethető, nagy diagnosztikai potenciállal bíró, ártalmatlan képalkotó eljárás a szervek és lágyrészek állapotának megítélésére.

Az új ESC-irányelvek értékes tanácsokkal szolgálnak a bradikardiában szenvedő és szinkópékról beszámoló betegek pacemakeres kezelésének indikálásához és a készülék kiválasztásához. A permanens és az intermittáló aritmia fogalmának bevezetésével az útmutató megkönnyíti a tünetek értékelését, a diagnosztikát és a pacemaker-beültetés indikálását. Ajánlásai a nehezebb esetekben (szárblokkok, első fokú atrioventrikuláris blokk, tünetmentes pulzuskimaradás) elősegítik az egyedi elbírálást. Kiterjedt a szerzők figyelme számos gyakorlati tudnivalóra is (antikoaguláció melletti implantáció, MRI-kompatibilis készülékek, telemonitorozás). 

Olasz szerzők komputertomográfiás coronaria angiográfiával végzett kutatásai azt mutatják, hogy ez a vértelen vizsgálati módszer épnek látszó koszorúerekben is kimutat jelentős plakkokat.

A veleszületett szívhibával élő felnőttek száma nő. A radiológiai képalkotás alapvető fontosságú ebben a betegcsoportban mind az első kivizsgálás, mind a követés során. A veleszületett szívhiba miatt operált betegek tízéves túlélése ma 90% fölött van.