Korunk népbetegsége a stressz, így igen gyakoriak az ezzel együtt járó problémák, a szorongás, az alvászavar, illetve a vegetatív idegrendszer zavarainak következményei (kardiovaszkuláris problémák, krónikus fájda­lom, hormonzavarok stb.). Nem véletlen, hogy a benzodiazepinek napjaink legelterjedtebb gyógyszerei közé tartoznak, elsősorban nyugtató és altató hatásuk miatt.

Az arthritis psoriatica klinikailag heterogén, diverz megjelenési formájú betegség, melyet számos extraartikuláris manifesztáció és komorbiditás jellemez. A betegek kiemelése, a korai diagnosztika és terápia kiemelkedő fontossággal bír a betegek sorsának további alakulására nézve. A keze­lésre alkalmazott gyógyszerek kiválasztását a betegség jellegzetességei, az egyes domének érintettsége és a komorbid állapotok összességében határozzák meg. A szerző ezen témakörök részletes tárgyalása mentén mutatja be a kezelés újdonságait.

Egy34 éves férfi bal fülén kialakult hám­ló csomó miatt fordult orvoshoz, mely éveken át lassan, de progresszíven nőtt. 

Egy vizsgálat szerint a methotraxate kezelésre nem megfelelően reagáló arthritis psoriatica-ban kedvező javulást hoz az adalimumab hozzáadása a terápiához.

Az FDA a klinikai vizsgálatok már rendelkezésre álló eredményei alapján engedélyezésre befogadta az Alzheimer-kór kezelésére vizsgált új lecanemab hatóanyagot, kérdés, hogy ezt milyen gyorsan fogja elvégezni.

A pulzoximetria általánosan alkalmazott noninvazív monitorizálási tech­nika a kritikus vagy potenciálisan fenyegetett állapotú betegek oxigenizációjának (egész pontosan az artériás vér oxigenizált hemoglobin ará­nyának, azaz szaturációjának) monitorozására. Az oxigenizáció zavarának gyors felismerése gyorsabb terápiát tesz lehetővé, ezzel javítva a páciensek gyógyulási, csökkentve a súlyos komplikációk kialakulásának esélyét.

A klinikai összefoglaló közleményben tárgyaljuk a korszerű haemophilia-ellátás európai alapelveit és azok érvényesülését hazánkban. 

Amíg nincs a SARS-CoV-2 ellen védőoltás, addig az elrejtőzés – szociá­lis távolságtartás – az egyik fő megoldás ellene. Hogyan támogatja ezt okostelefonon futó alkalmazás Dél-Koreában, Indiában, Izraelben és Szin­gapúrban, állami segítséggel?

Egy 36 éves férfi az alhasának jobb ol­dalán kialakult növedék miatt kereste fel orvosát. A csomó kezdetben kicsiny volt, majd 3 év alatt egyre növekedett. A beteg már nem emlékezett arra, hogy a csomó megjelenését megelőzte-e seb vagy tályog. Egy alkalommal drénezésre került sor sür­gősségi osztályon. Az érintett terület nem volt fájdalmas vagy nyomásérzékeny, de időnként viszketett, mivel éppen az övcsat közelében helyezkedett el. A kórelőzmény­ben nem szerepelt említésre méltó esemény.

A kanyarós megbetegedések száma az elmúlt évihez képest háromszorosára nőtt a Földön.