Egy dániai kohorsz vizsgálat szerint nem befolyásolta a kedvezőtlen terhességi kimenetelek kockázatát, hogy a méhnyak neopláziát kimetszéssel vagy csak aktív megfigyeléssel kezelték. 

A nyaki artéria intima-media vastagsága (cIMT) a szív szerkezetének és működésének változásait jelzi, és összefügg a kardiovaszkuláris kimenetelekkel.

A mikrobiom nem pusztán a női hormonok újrahasznosításában vesz részt, hanem aktív endokrin partnerként működik.

Egy retrospektív tanulmány megállapította, hogy a szándékos önmérgezés miatt a sürgősségi osztályra (ED) befogadott betegek közel fele egyszerre többféle gyógyszert vett be.

Az AI biztonságosan integrálható a mindennapi klinikai munkába anélkül, hogy csökkentené az orvosok autonómiáját vagy a betegek bizalmát.

Az újszülötteknél mért alacsonyabb kilégzés végi pozitív nyomás (PEEP) összefüggésbe hozható a koraszülötteknél jelentkező szövődményekkel.

A szájon át bevitt D‑vitamint a tüdő ereinek falában található egyik enzim még azelőtt inaktiválja, hogy eljutna a légutak szöveteibe, ezért lenne fontos a közvetlen bejuttatás.

A JAK-gátlók szisztémás szklerózis kezelésében történő alkalmazására kevés adat áll rendelkezésre, és azok sem mutatnak a más kezelésekhez képest kedvezőbb hatást

A kardiovaszkuláris kockázat jelenlegi becslése elsősorban a klasszikus rizikótényezőkön alapuló klinikai pontszámokra támaszkodik, ezek azon­ban csak mérsékelt pontossággal képesek megkülönböztetni a magas és alacsony kockázatú egyéneket. Az utóbbi években egyre nagyobb figyel­met kapott a koszorúér-meszesedés mértékét jelző koronáriakalcium-pontszám (CACS) és a koszorúér-CT-angiográfia (CCTA). Jelen közlemény célja, hogy összefoglalja a CACS alkalmazását a lipidszintcsökkentő és a trombocitaaggregáció-gátló terápiák során, továbbá megvizsgálja an­nak lehetőségét, hogy a CCTA a plakkterhelés és a plakkfenotípus részletes jellemzésével miként járulhat hozzá az ateroszklerózis elleni kezelések hatékonyságának monitorozásához.

A csontsűrűség és a halálozási arány közötti összefüggés arra utal, hogy a csontásványianyag-sűrűség fontos prognosztikai biomarker lehet a szervezet általános egészségi állapotának megítélésében.