A mitokondriumok működését befolyásolják az új hatóanyagok, hogy a szervezet több kalóriát égethessen.

Az áttekintő közlemény összefoglalja azokat az ismereteket, amelyeket ma a szarkopénia etiológiájáról, patogeneziséről és kockázati tényezőiről tudunk. A hagyományos kezeléseken túl bemutatja a legújabb kutatások új molekuláris célpontjait és innovatív terápiás irányait.

Az egészségi mutatók és a bélmikrobiom összetétele alapján rangsorolták a bélflórát alkotó 50-50 legkedvezőbb és legártalmasabb baktériumfajt.

A szakirodalmi áttekintés a pszichiátriai zavarok – köztük a leggyakrab­ban előforduló depresszió – és a táplálkozás minősége közötti kapcsolatot mutatja be az agy–bélmikrobiom (ABM) rendszer közvetítő szerepének ismertetésével, egyben alátámasztja az étrendi beavatkozások jelentőségét a depresszió kezelésében.

Az RNS-splicing folyamat hibája okozza a tau-fibrillumok megjelenését a betegség során - ebben pedig döntő szerepe van a NAD⁺ mennyiségének.

Genetikai kapcsolatot sikerült feltárni a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás és a depresszió, valamint a szorongás kialakulásának kockázata között.

A SARS-CoV-2 omikron variánsával fertőződött betegek több, mint 80%-ánál egy tünetek évnél hosszabb ideig fennmaradnak, de az egyes betegség-lefolyási mintázatok igen eltérőek lehetnek.

A több tényezőt figyelembe vevő modell 10 éves időszakra és teljes élettartamra is képes meghatározni az Alzheimer-kórral összefüggő memória- és kognitív funkciók károsodásának rizikóját.

A VESALIUS-CV klinikai vizsgálat szerint a hatóanyag jelentősen csökkenti a szív-érrendszeri események bekövetkezésének rizikóját magas kockázatú populációban.