A stimulánsok eddigi elképzeléseinkkel szemben nem a koncentrálóképességet növelik, hanem az éberségért és jutalmazásért felelős agyi központokat aktiválják.

Svédországban elindult a MIND-GUT klinikai vizsgálat, amelynek célja a táplálkozás és az agyműködés közötti összefüggések feltárása.

A szakirodalmi áttekintés a pszichiátriai zavarok – köztük a leggyakrab­ban előforduló depresszió – és a táplálkozás minősége közötti kapcsolatot mutatja be az agy–bélmikrobiom (ABM) rendszer közvetítő szerepének ismertetésével, egyben alátámasztja az étrendi beavatkozások jelentőségét a depresszió kezelésében.

Három már meglévő gyógyszerről is feltételezhető, hogy jó eséllyel hatásos lehet az Alzheimer-kór kezelésében.

Az RNS-splicing folyamat hibája okozza a tau-fibrillumok megjelenését a betegség során - ebben pedig döntő szerepe van a NAD⁺ mennyiségének.

Nagyon rövid idő, mindössze néhány nap alatt megváltozik az anyatej zsírsavprofilja, ha hús helyett húshelyettesítőt fogyaszt az édesanya.

Sikerült olyan géneket azonosítani, amelyek ritka variánsai komolyan befolyásolják az ADHD kialakulásának kockázatát.

A BVRA és az NRF2 fehérjék együttesen biztosítják azt az oxidatív stressz elleni neuroprotektív hatást, ami Alzheimer-kór esetében hiányzik.

Ausztrál kutatók két vérteszt kombinálásával bőven 90% feletti pontosságot értek el már a betegség korai szakaszában.

A gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) gyakori, krónikus emésztő­rendszeri kórkép, amely jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét, és egyre növekvő közegészségügyi problémát jelent. A típusos és atípusos tünetekkel járó GERD-nek különböző klinikai megjelenési formái létez­nek, és olyan szövődményekkel járhat, mint az erozív oesophagitis vagy a Barrett-nyelőcső. A közlemény átfogó képet nyújt a GERD etiológiájáról, kockázati tényezőiről és patofiziológiájáról, valamint bemutatja a diag­nosztikai nehézségeket és a kezelési lehetőségeket.