A krónikus légúti betegségek a lakosság egyre nagyobb részét érintik. A bete­gek felkutatása és kiemelése szűrővizsgálatokkal, a háziorvos kollégák segítsé­gével, illetve a tünetes betegek esetén az akut betegellátó sürgősségi osztályok és az ügyeleti ellátás, valamint a társszakmák felvetése alapján történik. A bete­gek regisztrálását és gondozását hazánkban az országos tüdőgondozói hálózat végzi. A légúti betegségek differenciáldiagnosztikája alapozza meg a kezelést. Rendszeres gondozást igénylő légúti betegségek a krónikus obstruktív tüdő­betegség (COPD), az asthma bronchiale és a bronchiektázia. Jelen összefog­laló a legtöbb, akut egészségügyi ellátást igénylő COPD-s betegcsoport akut exacerbációjának menedzselésével kapcsolatos aktualitásokat foglalja össze.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a krónikus limfocitás leukémia (CLL) és a follikuláris limfóma (FL) bizonyos formáinak kezelésére szolgáló Copiktra (duveliszib) készítményt.

A F. Hoffmann-La Roche és a Genentech közös klinikai vizsgálatában kiterjedt stádiumú kissejtes tüdőrákban (SCLC) szenvedő betegekben az első vonalbeli kezelésként alkalmazott atezolizumab a placebóhoz képest szignifikáns mértékben javította a teljes túlélés (OS, overall survival) medián időtartamát.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2019 júliusában az alábbi új készítmények forgalomba hozatalát engedélyezte.

Fertőzésellenes szerek profilaktikus adásával számos életet veszélyeztető infekció kialakulását előzhetjük meg. Fontos, hogy mely rizikócsoportban, milyen hatású szert, mennyi ideig adunk. Az indokolt profilaxis elmaradása éppúgy veszélyes következményekkel jár, mint a túl széles körben vagy túl hosszú ideig történő profilaktikus alkalmazás.

A biohasonlók olyan biológiai gyógyszerek, amelyek az originális készítmé­nyek szabadalmi védettségének lejártát követően kerülnek forgalomba. Az Európai Gyógyszerügynökség szigorú szabályozása alapján a forgalomba kerülő biohasonlók a minőség, a hatásosság és a biztonságosság tekinte­tében a referenciakészítménytől klinikailag jelentősen nem térhetnek el. 

Korábban metasztatikus melanómában a medián túlélés egy évnél is ke­vesebb volt. A terápiás lehetőségek látványos fejlődésével a hosszú túl­élés is elérhetővé vált. Az immunrendszer befolyásolásával, a citotoxikus T-limfocita antigén-4 (CTLA-4) és programozott sejthalál-1 (PD-1) célpontú terápiával szignifikáns klinikai eredmények érhetők el. Az immunterápiák ismertetése során a szerzők kitérnek a nivolumab monoterápia mellett az immunterápiás kombinációk szerepére is. Az optimális kombinációk és gyógyszer-alkalmazási sorrendek, a rezisztenciához vezető okok felderítése további klinikai vizsgálatokat igényel.

ImmunoTargets and Therapy, 2017. február

Az antibiotikumkezelés jól ismert és gyakori mellékhatása a hasmenés, melynek oka a normális bélflóra egyensúlyának felborulása. A kórállapot kezelésében régóta alkalmazott szerek a probiotikumok, melyek gyermekek és felnőttek, sőt már csecsemők antibiotikumterápia okozta hasmenésének kezelésére egyaránt alkalmasak. A Bacillus clausii spóraképző tulajdonsága révén ellenáll a béltraktus különböző hatásainak, és multirezisztenciával rendelkezik számos antibiotikummal szemben is. A vizsgálatok a B. clausii-törzsek antimikróbás és immunmodulátor hatásait is igazolták.

A fertőzések növelik a gyulladásos bélbetegségek (IBD) morbiditását és mor talitását. Az IBD-ben fellépő opportunista fertőzések fő kockázati tényezői az alultápláltság, a kísérő betegségek, az idős kor és az immunszuppresszió. A kortikoszteroidok, tiopurinok és anti-TNF-α ellenanyagok infekciókra hajlamosító hatása egyértelműen tisztázódott, a szelektíven a bélre ható anti integrin ellenanyagoké kevésbé. A klinikai gyakorlatban igen fontos a fertőzések szűrése immunszuppresszív kezelés előtt és az IBD fellángo­lásainak elkülönítése a fertőzéses szövődményektől. 

A közeljövőben lehetőség nyílhat az elhízással társuló leptinrezisztencia sikeres kezelésére. A táplálkozás hatással lehet a leptinrezisztencia kiala­kulására, ezáltal megváltoztathatja az energiahomeosztázis neuroendokrin szabályozását. A leptin szerepet játszik az intesztinális táplálékfelvétel, a vérnyomás és a fertilitás szabályozásában, ugyanakkor számos gyulla­dásos és autoimmun betegséggel összefüggésbe hozható.